Egyre figyelmetlenebbek a sofőrök a vezetést segítő rendszerek miatt, ráadásul ki is játsszák azokat

Megdöbbentő kutatást közöltek.

Egy alkalommal Pilot Assist rendszerrel felszerelt 2017-es Volvo S90 szedánban vizsgálták 29 önkéntes vezetési viselkedését és annak változását a kísérlet négy hete alatt. Arra voltak kíváncsiak, hogy a sofőrök milyen valószínűséggel fognak olyan tevékenységbe a volán mögött, ami jelentősen elvonja a figyelmüket az útról és a vezetésről, miközben a részlegesen automatizált autóval az autópályán haladnak, azokhoz képest, akiknek a járművükbe „nem építettek be efféle segítséget”. Figyelték továbbá, hogyan változik a viselkedésük az idő múlásával.

A sofőrök gyorsan megtanulják az automatizált rendszereket átverni (Forrás: Pexels)

De azt is vizsgálták, milyen gyorsan reagálnak a gépjárművezetők az automatizált rendszerek változására, például, ha javul az autó sávtartása egy-egy szoftverfrissítésnek köszönhetően. Több csoportot hoztak létre, akik különböző „képességű” automatizált járművekkel közlekedhettek. Egy azonban közös volt bennük: „a vezetők minden csoportja gyakrabban végzett zavaró vizuális-manuális tevékenységet”, ideértve az evést és az elektronika használatát is a Pilot Assist használatakor, mint amikor anélkül vezettek.

A teszthónap alatt a rendszer használói a vezetési idő több mint 30 százalékában hagyták a figyelmüket elterelni. Az automatizált autóhoz szokott és az éppen csak ismerkedők körében egyaránt jelentősen nőtt a volán mögött a figyelemelterelő tevékenységek aránya. Egy másik kutatásban résztvevő önkéntesek 12 ezer mérföldet vezettek bekapcsolt Autopilottal és ez idő alatt 3858 figyelemfelhívó figyelmeztetést váltottak ki a részleges automatizálási rendszerből. 

Azaz ennyi esetben érzékelte a rendszer, hogy a sofőr nem figyel annyira, mint amennyire az automata rendszer használata mellett is figyelnie kellene. Arról értelemszerűen nincs adat, hogy vajon hányszor maradt el a riasztás pusztán azért, mert a sofőr már kellőképpen kiismerte a rendszert és még az előtt csinált valamit, amivel az odafigyelés látszatát keltette, hogy a rendszer maga rászólt volna. A riasztások körülbelül fele akkor történt, amikor legalább az egyik kezük a kormánykeréken volt, de láthatóan nem mozgatták annyira, hogy megfeleljenek a nyomatékérzékelőnek, azaz vélhetően szerették volna, de nem sikerült átverniük a rendszert.

A teszten résztvevők figyelmetlensége az első ezer mérföldön 26 százalékkal nőtt, míg az idő előrehaladtával nőtt azoknak a tesztvezetőknek a száma, akik inkább kikapcsolták a rendszert, csak hogy ne idegesítse őket a figyelmetlenségükre figyelmeztető jelzés.

„Kiderült, hogy a sofőrök jellemzően nem vezetéssel összefüggő tevékenységeket végeztek, amikor félrenéztek és mindkét kezüket levették a kormányról. Majd, amikor már magabiztosan tudták hogyan működik a figyelmeztető rendszer, annál kevesebb időbe telt, hogy újra levegyék a kezüket a kormányról, miután „a riasztások megszűntek” – írta a KTI.

Minden esetben a sofőr a felelős jogilag

Az Egyesült Államokban és Európában is sok szakember az automatizált autók ellenőrző-figyelmeztető rendszereinek erősítésében látja a megoldás arra, hogy a sofőrök ne úgy üljenek a vezetést támogató rendszerekkel bőven ellátott autók volánja mögé, mintha azok már önvezetők lennének. „Bizonyos funkciók már kiválóan működnek az automatizált autókban, de korántsem annyi, és oly mértékben összehangolva, hogy az autó képes legyen emberi beavatkozás nélkül is elhárítani baleseti veszélyhelyzeteket. Mások annak a tudatosítására helyeznék a hangsúlyt, hogy akármilyen automatizált rendszer üzemeljen is egy autóban, jogilag minden esetben a sofőr a felelős a járműért” – hívta fel a figyelmet a KTI.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)