Az Európai Unió balliberális vezetése és a hasonló gondolkodású európai kormányok szemmel láthatóan nem vesznek tudomást a világpolitika alakulásáról, hiszen amíg az ukrán-orosz konfliktusban legfontosabb aktorok – a két érintett fél és az Egyesült Államok – tűzszünetről és békéről tárgyalnak, addig Brüsszel és az európai országok folyamatosan a háború folytatásán munkálkodnak. Nyilvánvalóan ennek része, hogy a kontinens lakosságát is erre kondicionálják, lélektani nyomást gyakorolva az emberekre – mondta a Magyar Nemzetnek Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója azzal kapcsolatban, hogy Brüsszel 72 órás vészhelyzeti tartalék felhalmozását javasolja az uniós állampolgároknak.
Mint ismert, az Európai Bizottság szerdán tette közzé azt a harminc konkrét javaslatból álló listát, amellyel az uniós tagállamok fokozhatják felkészültségüket. A javaslat szerint a blokk lakosainak legalább 72 órára elegendő erőforrással kell rendelkezniük az önellátáshoz, arra az esetre, ha elvágnák őket az alapvető szolgáltatásoktól. Hadja Lahbib, az EU válságkezelési biztosa azt mondta: a 72 órás túlélőkészlet része egy átfogóbb „felkészültségi stratégiának”, összhangban egy tavalyi kulcsfontosságú jelentéssel, amely Európa polgári és katonai felkészültségének megerősítését célozza az új kihívások fényében. Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kijelentette: Magyarország nem megy háborúba, és egyelőre semmilyen reális fenyegetés nincs Európára nézve.
Miért kampányol Brüsszel a háború mellett?
A Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója úgy vélekedett: az Unió nemzetközi struccpolitikája mögött már nem állhat pusztán az eddig megszokott ideológia-vezérelt Ukrajna-pártiság (vagy Oroszország-ellenesség), hiszen
„a megváltozott nemzetközi politikai és geopolitikai helyzetben világosan láthatják, hogy ez a pozíciójuk a józan ésszel összeegyeztethetetlen, minden realitást nélkülöz”.
– Brüsszel egyszerűen azért kampányol a háború folytatása mellett, mert amennyiben elkövetkezne a béke időszaka, úgy el kellene számolniuk mind az Európára kártékony addigi döntésiekkel (lásd pl. szankciós politika), mind pedig azzal a felfoghatatlan mennyiségű pénzzel, amit a háború és Ukrajna finanszírozására költöttek – magyarázta.
Borítókép: Az Európai Bizottság brüsszeli székháza 2024. június 27-én (Fotó: AFP/Hans Lucas/Melissa Rosca)
