Forradalom zajlik a világban a liberális elit ellen, mely bort iszik, miközben vizet prédikál, sosem kérdez, csak diktál, demokráciáról és jogállamiságról papol, holott semmit és senkit nem tart kevesebbre, mint a nemzetek jogát és a polgárok akaratát – mondta az építési és közlekedési miniszter az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából pénteken Karcagon rendezett ünnepi megemlékezésen.
Lázár János szerint ezért
a szívünk fölé tűzött kokárda most a „régi vágású” európai demokráciáért, a nemzeti önrendelkezésért, a józan ész hatalmáért és a teremtett világ tiszteletéért vívott küzdelmet is jelképezi.
A tárcavezető kifejtette: az 1848–49-es események aktuális üzenetet hordoznak a jelenkor számára is, hiszen megint olyan időket élünk, amikor a múltbeli eseményeknek éppen a legdrámaibb, leginkább húsbavágó kérdésekre való válasza válik aktuálissá. Nevezetesen, hogy sorsunk legfontosabb ügyeiben, mint élet és halál, háború és béke kérdésében ki hozhatja meg a végső döntést: mi magyarok, vagy mások helyettünk, a hátunk mögött, illetve a fejünk felett?
Rámutatott: sajnos ismét van olyan hatalmi központ, melynek kedve támadt úgy viselkedni és diktálni a magyaroknak, ahogy annak idején a császári Bécs tette. Ma is vannak Bach-huszárok, akik adminisztratív és politikai, hatalmi eszközökkel követnek el zsarnokságot, csak most máshogy hívják őket – fogalmazott. Képesek egy egész országot, nemzetet perbe fogni és megfosztani a jussától, csak azért, hogy kikényszerítsék az általuk vallott új birodalmi politika érvényesítését – jegyezte meg.
Ez a politika három szóban foglalható össze: migráció, gender és háború, cserében a kormány válasza is három szó csupán: nem, nem és nem
– mondta a miniszter, aki felidézte: mi magyarok a két világháború áldozatai és legnagyobb vesztesei vagyunk, ezért már nem hagyhatjuk, hogy a harmadik világháborúba belerángassanak bennünket és nem vívhatunk háborút határainkon belül sem, pláne idegen érdekekért, távoli hatalmak megosztási kísérleteinek engedve.
