Politikai vendettát indított Brüsszel

Indul az Egyetemek 2030 program, melynek célja, hogy öt év múlva legyen legalább egy magyar egyetem a világ legjobb száz egyeteme és több magyar egyetem Európa száz legjobbja között – jelentette ki Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta: Brüsszelben azon törik a fejüket, hogyan tudnak ártani a magyar egyetemistáknak és kutatóknak, amikor kizárják őket a nemzetközi együttműködésekből. A miniszter ismertette: idén is kiírják nyolcmilliárd forintból a HU-rizont programot, ahova már két külhoni egyetem is pályázhat.

– Stanford, Szingapúr, Cambridge, Semmelweis, MATE, Szeged, Debrecen, Óbuda: azt szeretnénk, ha 2030-ra így néznének ki a nemzetközi egyetemi rangsorok, ezért indítjuk el az Egyetemek 2030 programot – mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a HU-rizont 2025 – Élvonalban a magyar egyetemek című tájékoztatón.

A tárcavezető jelezte: céljuk, hogy

2030-ra legyen legalább egy magyar egyetem a világ legjobb száz egyeteme és több magyar egyetem Európa legjobb száz egyeteme között.

– Az imént felsorolt egyetemek a HU-rizont programban működnek együtt a legkiválóbb észak-amerikai, európai és ázsiai egyetemekkel. Támogattunk harminc olyan projektet, amelyben a magyar egyetem a konzorciumvezető, és kiváló kutatásokat végeznek a magyar embereknek kiemelt fontosságú egészségügy, robotika, informatika, illetve környezeti fenntarthatóság területén – ismertette.

A magyarok kizárása helyett a versenyképességre kellene koncentrálni

Hankó Balázs hangsúlyozta: Magyarország versenyképességi fordulatot ért el az egyetemeken és a kutatás-fejlesztésben, amit ideje lenne az Európai Uniónak (EU) is észrevenni. A fordulatra nagy szükség van az EU-ban, mert most azt látni, hogy kontinensünk az USA termelékenységi hatékonyságának 95 százalékáról nyolcvan százalékra esett vissza, az ötven legjobb technológiai cég közül pedig csak négy működik az unióban. A tudományos teljesítményre sem lehet büszke az EU, mert ennek csak 18 százalékát adja az egy évtizeddel ezelőtti 25 százalékhoz képest.

Ahelyett, hogy Brüsszelben a versenyképesség fejlesztéséről beszélnének, inkább azon törik a fejüket, hogy a magyar egyetemistáknak és kutatóknak hogyan tudnak ártani, amikor kizárják őket a nemzetközi együttműködésekből

– mutatott rá.

Politikai vendetta Brüsszelből

A miniszter felidézte: a magyar kormány feladata a magyar kutatók és egyetemisták megvédése, ezért olyan törvényt fogadtak el tavaly, amellyel minden vitás kérdést rendeztek, de Brüsszelnek ez sem volt elég. Politikai vendettának nevezhető diktátumrendszert akarnak bevezetni, mivel a legutóbbi, tavaly december 16-i határozatukban azt követelték, hogy az egyetemeket fenntartó kuratóriumokból zárják ki a rektorokat és a professzorokat, továbbá azt is ők akarják meghatározni, hogy egy rektor meddig irányíthatja az egyetemet, mindezt visszamenőlegesen.

Most már a nemzeti és politikai hovatartozással kapcsolatban is összeférhetetlenséget akarnak megfogalmazni. Brüsszel a hazaszeretet akarja összeférhetetlenné tenni, amit nem engedhetünk, mert elkötelezettek vagyunk a magyar kutatók és egyetemisták sikerében

– fogalmazott.

A Tisza Párt a magyar kutatók ellen, de a gender mellett

Hozzátette, a tízéves kutatási időszakban tízből négy uniós projekt nem zárult le, ezért a konzervatívok és a patrióták azt indítványozták, hogy minden kutatót vonjanak be a Horizon-programba, valamint hogy a genderkutatásokat ne támogassák. Az Európai Parlament ezt a módosító indítványt a magyargyűlölő Manfred Weber vezette Európai Néppárttal az élen elutasította. Hankó Balázs hangsúlyozta:

a tiszások cserben hagyták a magyar kutatókat, viszont állást foglaltak a genderkutatások mellett.

Ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy az előző év sikerei alapján idén is kiírja a HU-rizont programot nyolcmilliárd forintból, száz- és négyszázmillió forint vissza nem térítendő támogatással és a magyar egyetemek konzorciumvezetésével. A kormány készen áll akár arra is, hogy a jó projekthez akár az előirányzott nyolcmilliárd forintnál még többet adjon – tette hozzá.

Határon túlról is lehet a HU-rizontra jelentkezni

Arra is kitért, hogy ha már Brüsszelben a hazaszeretetet akarják összeférhetetlenné tenni, akkor a magyar kormány megújította a HU-rizont program idei kiírását. Eszerint

a külhoni területekről két egyetem pályázatát is várják: az egyik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a másik pedig a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola.

– Azt szeretnénk, hogy a Sapientia Erdélyben a legjobb tíz román egyetem közé kerüljön, illetve a beregszászi intézmény az ukrajnai magánegyetemek között a legjobb öt között legyen – fogalmazott a miniszter.

Változások a HU-rizontban

Lengyel László, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tudományos és nemzetközi elnökhelyettese azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy a HU-rizont program idei kiírásában tavaly után megmaradt a támogatási összeg és a futamidő. Mint rámutatott, a magyar egyetemeket azért teszik meg konzorciumvezetőnek, hogy az irányításban is tapasztalatot szerezzenek, amit később hasznosítani tudnak. Várják a konzorciumok ajánlatait a kutatási tématerületeken, tavaly 112 ajánlatból harmincat tudtak támogatni. A kutatókat arra fogják ösztönözni, hogy fiatal társaikat is vonják be a kutatásokba, létrehozva ezzel értékes álláshelyeket.

Változik a pályázatok elbírálási módszere: a beérkezett pályázatok egy előszűrésen mennek át, ezután következik a külső értékelés, ahol legalább két nemzetközi szakértő véleményét hallgatják meg, majd azt követően felállítanak egy értékelési sorrendet, amelyet végül eljuttatnak a minisztériumba – ismertette.

Borítókép: Hankó Balázs (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)