Szexuális erőszak gyanúja miatt indult nyomozás 2019-ben egy ügyben, amelyben a feljelentő azt állította, hogy a gyerekét a kisfiú édesanyja és ismeretlenek 2017-ben szexuálisan zaklatták. A feljelentéshez csatoltak egy igazságügyi orvos szakértői és gyermekpszichiáteri szakvéleményt, amelyet a vádlott, egy pszichiátriai osztályt vezető főorvos, egyben igazságügyi szakértő és a szakértőtársa készített. A szakvéleményben az állt, hogy a gyerekkel szemben korábban akár szexuális abúzust is elkövethettek.
A gyermek pszichológiai vizsgálatára kirendeltek egy másik igazságügyi pszichológus szakértőt, a vádlott munkatársát. A gyerek vizsgálata után a vádlott felhívta a kollégáját, aki közölte, hogy a feljelentésben foglaltak szerinte nem állják meg a helyüket. A vádlott erre megkérdezte a kollégájától, hogy „esetleg ki lehet-e hozni mást a történetből”.
Az elutasító válasz után pár nappal a vádlott megkereste a kollégáját, és jelezte neki, hogy az édesapának „sokat megérne”, ha valótlan tartalmú szakvéleménnyel támasztanák alá a feljelentést, vagyis azt, hogy a kisfiút szexuálisan zaklatták.
Eközben a vádlott egy papírlapra azt írta, hogy „1-2 millió”. A felajánlott előnyre a pszichológus szakértő nem reagált.
A Fővárosi Törvényszék 2024. január 10-én hatósági eljárásában elkövetett vesztegetés és büntetőügyben hamis tanúzásra felhívás miatt két és fél év börtönre ítélte a vádlottat, eltiltotta három évre a közügyektől és öt évre a szakértői tevékenységtől. Az ítélet ellen a vádlott és védője fellebbezett.
Végleges ítélet
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ügyben minden lényeges bizonyítékot beszerzett, és azok okszerű mérlegelésével helyesen állapított meg terhelő ítéleti tényállást a vádlott tagadásával szemben.
Az ítélőtábla az első fokon kiszabott szabadságvesztés tartamát
két évre enyhítette, amelynek végrehajtását a törvényi maximumot jelentő öt évi próbaidőre felfüggesztette.
Mivel a felfüggesztett szabadságvesztés mellett közügyektől eltiltás nem szabható ki, ezért a másodfokú bíróság az erre vonatkozó rendelkezést mellőzte. Az ügy tárgyi súlya miatt azonban a foglalkozástól eltiltás tartamának enyhítésére nem látott lehetőséget.
