A Rákóczi Szövetség által szervezett megemlékezésen Szili Katalin közölte, az emléknap arra hívja fel a figyelmet, hogy
ne felejtkezzünk meg azokról a férfiakról és nőkről, gyermekekről, idősekről, akiknek a hontalanság, a fájdalom, az elválasztottság volt osztályrészük.
A miniszterelnöki főtanácsadó úgy vélte, történetük nemcsak egy szomorú múlt része, hanem egy mostanáig ható figyelmeztetés is, hogy a béke, az összetartozás és az emberek közötti megértés sokkal fontosabb, mint bárminemű politikai indíttatású megosztottság. Rámutatott, hogy az emléknap nemcsak egy történelmi esemény visszaidézése, hanem figyelmeztetés és lehetőség is arra, hogy tanuljunk a múltból és tisztelettel, méltósággal forduljunk a jövő felé.
Szili Katalin beszédében felidézte a kitelepítéshez vezető folyamat több állomását. Szólt arról is, hogy míg a magyarországi szlovákok önként jelentkezhettek, addig a felvidéki magyarokat kijelölték és erőszakkal telepítették ki.
Velük az első vasúti szerelvény 1947. április 12-én indult el
– jegyezte meg. Kiemelte, hogy a lakosságcsere-egyezmény egyértelműen az őslakos magyarság kiűzetését szolgálta a Felvidékről. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kassai kormányprogram részeként közzétett Benes-dekrétumok a kollektív bűnösségükre hivatkozva tették jogfosztottá a felvidéki magyarokat. Kitért az európai jogrendre is, amelynek szerinte a fundamentuma az emberi méltóság tiszteletben tartása, és amellyel összeegyeztethetetlen a kollektív bűnösség elve.
Amíg az Európai Unió egyik tagállamában a kollektív bűnösséget rögzítő jogszabály a jogrend része lehet, addig hiteltelen az európai közösségtől minden, az emberi jogok és a jogállami alapértékek tekintetében másokról megfogalmazott bármilyen kritika
– jelentette ki Szili Katalin.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, hogy 78 évvel ezelőtt indult el a Felvidékről az első szerelvény olyan emberekkel – köztük idősekkel, fiatalokkal, gyerekekkel –, akiknek egyetlen bűnük volt:
magyarul gondolkoztak, magyarul beszéltek és magyarul imádkoztak.
Hozzátette, hogy a kitelepítések miatt több mint 100 ezer magyar ember kényszerült elhagyni szülőföldjét. Az esemény zárásaként Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke elmondta: a bűn akkor tetőződik, amikor elfelejtik, ezért erkölcsi és közösségi kötelesség is emlékezni.
