Első ránézésre megdöbbentőnek tűnhet Magyar Péter pálfordulása Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán, ám ha időrendben végigvesszük a Tisza Párt történetének legfontosabb mozzanatait, egyértelművé válik a politikai formáció száznyolcvan fokos irányváltása. Sőt: a legfrissebb fejleményekből az látszik, hogy Magyar Péter megágyazni próbál jövőbeli, a mostaninál is radikálisabb ukránpárti kampányának.
Magyar Péter tavaly ilyenkor, tehát két hónappal politikai színre lépése után még nyíltan Ukrajna uniós tagsága ellen szólalt fel. A Klubrádió vendégeként a politikus tavaly április 12-én arról beszélt, hogy Ukrajna úgy kapott uniós tagjelölti státust, hogy semmiben „sem felel meg az európai uniós értékeknek, alapelveknek, előírásoknak”.
A kárpátaljai magyarokra hivatkozva utasította el az ukrán vezetést Magyar
Azt is mondta, hogy az EU-tagság felvetése a Nyugat részéről inkább a háború eszkalációjának esélyét növeli. Ukrajna esetleges NATO-integrációját pedig egyenesen úgy értékelte, hogy az „felhívás a harmadik világháborúra”. Egy betelefonáló igyekezett bizonygatni, hogy az ukrán vezetés a Nyugat felé fordult, sőt még a kárpátaljai magyar kisebbségnek is baráti kezet nyújtott. Erre Magyar Péter érezhető felháborodással úgy felelt:
Erre csak azt tudom mondani, hogy nyújtson neked baráti kezet az ukrán kormány! Szerintem kérdezze meg az ott élő magyarokat, hogy milyen ez a baráti kéz
– javasolta a Klubrádió hallgatójának. A Tisza Párt elnöke a Nyugat háborús felelősségéről is beszélt, keményen bírálta Európát és az Egyesült Államokat. Szerinte ugyanis rengeteg hadieszköz és pénz megy Ukrajnába feleslegesen, mert ezzel nem teremtenek békét, ugyanakkor eladósítják a háborúzó országot.
De mikor változott meg a Tisza Párt álláspontja?
A Tisza Párt június 9-én megválasztott európai parlamenti képviselői jelentkeztek az Európai Néppárt (EPP) frakciójába. Manfred Weber, a pártcsalád elnöke a Népszavának akkor arról beszélt, hogy három alapvető feltételük van, amelyet mindenkinek, aki hozzájuk akar tartozni, be kell tartania:
Európa, Ukrajna és a jogállamiság pártján kell állnia.
Magyar Péterék tehát alapvető feltételként Ukrajna támogatását vállalták, amikor a háborúpárti Európai Néppárt képviselőihez csatlakoztak.
A Politico nevű brüsszeli hírportál bemutatott egy 12 oldalas néppárti belső, eleddig titkos szabályzatot, amely a Tisza Párt képviselőit is köti. A fősodratú-globalista lap sem takargatta, hogy Weber kevésbé pozitív ösztönzőkkel, inkább „korbácsokkal” garantálja a képviselői hűségét.
Így például, aki esetleg nem követi a párt irányvonalát, az a
belső, titkos szabályzat szerint kevesebb időt kap hozzászólásokra, és nem tölthet be fontos pozíciókat a brüsszeli buborékban.
Nem véletlen, hogy Tarr Zoltán tiszás delegációvezető már tavaly arról beszélt, hogy „sok szempontból valóban a néppárti álláspontra támaszkodunk, ami egyfajta kötelezettség is, és ez megint abból fakad, hogy ha valaminek a tagjai vagyunk, akkor ne kérdőjelezzük meg folyamatosan azt, hogy a tagságunkból fakadó és vállalt kötelezettségeket, álláspontokat hogyan és milyen módon képviseljük.”
Út a változás felé: relativizálás, teljes mellszélességű támogatás
Magyar Péterék a csatlakozást követően már egyértelműen állást foglaltak a háború mellett az EP rendkívüli ülésén. Annyira elkötelezték magukat, hogy ukrán zászlós pólóban ültek be a terembe. Magyar Péter később be is vallotta: Manfred Weberék kérésére vették fel az ukrán pólót a Tisza Párt képviselői. „A Néppártban volt egy ilyen kérés a képviselőkhöz amikor mentek be az ülésre a plenáris terembe. Két vagy három képviselőnk úgy gondolta, hogy ezt megteszi” – magyarázta, feltételezhetően tudva azt, hogy
nem feltétlenül jó politikai húzás Ukrajna feltétel nélküli támogatása. A legtöbb közvélemény-kutatás szerint a magyarok többsége ugyanis elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását.
Magyar Péter most április 13-án, a Tisza Párt Műegyetem rakparton tartott rendezvényén ismertette a „Nemzet Hangja” elnevezésű kampányuk eredményeit. Többek között kiderült, hogy a konzultációban részt vevők 58,18 százaléka támogatta Ukrajna uniós csatlakozását. A párt feltételezhetően a közvéleményt próbálja befolyásolni a publikált eredményekkel, megágyazva egy, a mostaninál sokkal erősebb ukránpárti kampánynak. Kérdés, hogy mindezt a 2026-os választások előtt, vagy csak utána kezdi meg a Tisza Párt.
Borítókép: Háborúpárti ukrajnás pólóban a Tisza Párt EP-képviselői (Forrás: YouTube)
