A magyarok döntenek Ukrajna EU-tagságáról

Megkezdődött az ukrán EU-tagságról szóló, Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás tájékoztató kampánya. A kormány álláspontja egyértelmű: Ukrajna csatlakozása az unióhoz hatalmas károkat okozna Magyarország gazdaságának. Az ország sorsát befolyásoló kérdésekben a Fidesz–KDNP rendre kikéri a magyar emberek véleményét. Az elmúlt években tartott nemzeti konzultációk és népszavazások lehetővé tették, hogy a választópolgárok egyértelmű és szilárd felhatalmazást adjanak a kormánynak egy-egy sorskérdésben.

Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója a múlt héten jelentette be, hogy a kormánypártok politikai országjárásra indulnak, amelynek a fő célja, hogy az ukrán EU-tagság veszélyeire felhívják a figyelmet.

Ukrajna csatlakozása több millió forintba kerülne minden magyarnak, és számtalan megválaszolatlan kérdés is van

– mutatott rá a múlt csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette: ezek egyike annak meghatározása, mi az a területi egység, ami csatlakozna az EU-hoz, hiszen háborúban álló országról beszélünk.

Cselekvési pontok

A magyar kormánynak már jelentős tapasztalata van abban, hogy a magyar érdeket sikeresen képviselje Brüsszelben, ebben pedig rendre tud a magyar emberek egyértelmű és szilárd véleményére támaszkodni. Amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy véleménynyilvánító szavazást indít a kormány, elmondta, hogy azt úgy fogják lebonyolítani, mint a nemzeti konzultációkat szokták, gyorsan és egysze­rűen.

Az utóbbi tizenöt évben a nemzeti konzultációk nagy segítséget jelentettek, hogy egyetértési pontok alakuljanak ki a kormány és a választópolgárok között. Legutóbb tavaly ősszel tartottak nemzeti konzultációt, amelyben a magyarok elsősorban gazdasági szuverenitásunkkal és a semlegességünkkel foglalkoztak, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kapott. A kérdőíveket több mint 1,3 millióan töltötték ki, a résztvevők túlnyomó többsége pedig támogatta a kormány álláspontját.

Ukrajna uniós csatlakozásának az ügyében egyszer már sikeres harcot vívott a kormány Brüsszellel. A 2023 őszén tartott nemzeti konzultációban az ukrán tagság is a kérdések között szerepelt, amire akkor a több mint másfél millió résztvevő 99 százaléka nemmel voksolt.

Az ukrajnai háborúra adott uniós válaszként bevezetett brüsszeli szankciókról 2022 őszén kérte ki a magyar emberek véleményét a kormány. A tájékoztatás szerint a magyarok 97 százaléka elutasította a súlyos károkat okozó szankciókat. A konzultáció­ban 1,389 millióan vettek részt. Az egyik legismertebb nemzeti konzultáció 2015 májusában, az Európát elérő migrációs válság idején volt, és a bevándorlásról, valamint a terrorizmusról szólt. Ekkor 1,254 mil­lióan vettek részt a konzultáción, és a válaszadók túlnyomó többsége támogatta a kormányt abban, hogy Brüsszel politikájával szemben a nemzeti érdek mellett álljon ki.

Egyértelmű felhatalmazás

Nemcsak a nemzeti konzultáció, hanem a népszavazás is lehetőséget ad arra, hogy a választópolgárok elmondhassák a véleményüket egy-egy fontos kérdésben, így kijelölve a kormány számára a irányt. A 2022-es országgyűlési választásokkal egy napon tartották meg például a kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazást. A szavazólapokon szereplő négy kérdésben a magyarok jelentős része a kormánypártok álláspontját támogatta az LMBTQ-propaganda iskolai és óvodai terjesztésével szemben. Az uniós migránskvótáról 2016-ban kérdezte meg a kormány a magyar embereket.

A migrációs válság kirobbanása után tartott referendumon a magyarok 98 százaléka utasította el a migránskvóták tervét, és egyúttal támogatta a kormánypártok álláspontját a szigorú migrációs politikáról.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)