A magyarok döntenek Ukrajna EU-tagságáról

Megkezdődött az ukrán EU-tagságról szóló, Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás tájékoztató kampánya. A kormány álláspontja egyértelmű: Ukrajna csatlakozása az unióhoz hatalmas károkat okozna Magyarország gazdaságának. Az ország sorsát befolyásoló kérdésekben a Fidesz–KDNP rendre kikéri a magyar emberek véleményét. Az elmúlt években tartott nemzeti konzultációk és népszavazások lehetővé tették, hogy a választópolgárok egyértelmű és szilárd felhatalmazást adjanak a kormánynak egy-egy sorskérdésben.

Az Európai Unióban szinte egyedülálló módon Magyarországon megkérdezik az embereket arról, hogy mit gondolnak Ukrajna EU-csatlakozásának lehetőségéről. A napokban pedig elindult a véleménynyilvánító szavazás tájékoztatási kampánya. – A Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás legfontosabb üzenete az, hogy mi döntsünk, és ne engedjük meg azt, hogy a fejünk felett döntsenek a brüsszeli bürokraták és bukott politikusok – jelentette ki Hidvéghi Balázs a közszolgálati televízió tegnapi műsorában.

Az Ukrajna EU-tagságáról szóló véleménynyilvánító szavazás kampányplakátja. Fotó: Magyar Nemzet

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára jelezte: óriási horderejű döntés előtt állunk, Ukrajnát Brüsszel gyorsított eljárásban fel akarja venni, be akarja erőltetni az Európai Unióba anélkül, hogy azt egy széles körű vita előzné meg, és anélkül, hogy meghallgatná az emberek véleményét.

A szavazás menetéről elmondta: április közepén indul a postai kézbesítés, mindenki kap egy borítékot a szavazólappal, egy levéllel és egy ingyenes válaszborítékkal. Ezeket május végéig mindenki megkapja az országban, és június 20-ig lehet visszaküldeni a szavazólapokat.

Nem akarunk belerokkanni Ukrajna tagságába

Orbán Viktor miniszterelnök a már­cius elején tartott EU-csúcson jelentette be, hogy szavazást kezdeményez az ukrán uniós tagságról. Egy interjúban pedig elmondta, hogy Ukrajna európai uniós tagsága ma azt jelentené, hogy az európai és benne a magyar gazdaság is tönkremegy.

Egy éve az volt a kérdés, akarunk-e meghalni Ukrajnáért. Most az a kérdés, akarunk-e belerokkanni Ukrajna csatlakozásába? Kedves barátaim, irány a véleménynyilvánító szavazás!

– fogalmazott a március 15-i ünnepi beszédében Ukrajnáról szólva a kormányfő.

Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója a múlt héten jelentette be, hogy a kormánypártok politikai országjárásra indulnak, amelynek a fő célja, hogy az ukrán EU-tagság veszélyeire felhívják a figyelmet.

Ukrajna csatlakozása több millió forintba kerülne minden magyarnak, és számtalan megválaszolatlan kérdés is van

– mutatott rá a múlt csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette: ezek egyike annak meghatározása, mi az a területi egység, ami csatlakozna az EU-hoz, hiszen háborúban álló országról beszélünk.

Cselekvési pontok

A magyar kormánynak már jelentős tapasztalata van abban, hogy a magyar érdeket sikeresen képviselje Brüsszelben, ebben pedig rendre tud a magyar emberek egyértelmű és szilárd véleményére támaszkodni. Amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy véleménynyilvánító szavazást indít a kormány, elmondta, hogy azt úgy fogják lebonyolítani, mint a nemzeti konzultációkat szokták, gyorsan és egysze­rűen.

Az utóbbi tizenöt évben a nemzeti konzultációk nagy segítséget jelentettek, hogy egyetértési pontok alakuljanak ki a kormány és a választópolgárok között. Legutóbb tavaly ősszel tartottak nemzeti konzultációt, amelyben a magyarok elsősorban gazdasági szuverenitásunkkal és a semlegességünkkel foglalkoztak, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kapott. A kérdőíveket több mint 1,3 millióan töltötték ki, a résztvevők túlnyomó többsége pedig támogatta a kormány álláspontját.

Ukrajna uniós csatlakozásának az ügyében egyszer már sikeres harcot vívott a kormány Brüsszellel. A 2023 őszén tartott nemzeti konzultációban az ukrán tagság is a kérdések között szerepelt, amire akkor a több mint másfél millió résztvevő 99 százaléka nemmel voksolt.

Az ukrajnai háborúra adott uniós válaszként bevezetett brüsszeli szankciókról 2022 őszén kérte ki a magyar emberek véleményét a kormány. A tájékoztatás szerint a magyarok 97 százaléka elutasította a súlyos károkat okozó szankciókat. A konzultáció­ban 1,389 millióan vettek részt. Az egyik legismertebb nemzeti konzultáció 2015 májusában, az Európát elérő migrációs válság idején volt, és a bevándorlásról, valamint a terrorizmusról szólt. Ekkor 1,254 mil­lióan vettek részt a konzultáción, és a válaszadók túlnyomó többsége támogatta a kormányt abban, hogy Brüsszel politikájával szemben a nemzeti érdek mellett álljon ki.

Egyértelmű felhatalmazás

Nemcsak a nemzeti konzultáció, hanem a népszavazás is lehetőséget ad arra, hogy a választópolgárok elmondhassák a véleményüket egy-egy fontos kérdésben, így kijelölve a kormány számára a irányt. A 2022-es országgyűlési választásokkal egy napon tartották meg például a kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazást. A szavazólapokon szereplő négy kérdésben a magyarok jelentős része a kormánypártok álláspontját támogatta az LMBTQ-propaganda iskolai és óvodai terjesztésével szemben. Az uniós migránskvótáról 2016-ban kérdezte meg a kormány a magyar embereket.

A migrációs válság kirobbanása után tartott referendumon a magyarok 98 százaléka utasította el a migránskvóták tervét, és egyúttal támogatta a kormánypártok álláspontját a szigorú migrációs politikáról.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)