Megduplázódott az önsértő gyerekek száma

Szakértő válaszol: milyen jelei vannak és mit tehet a szülő ilyen esetben?

Azoknál a fiataloknál, akiknél a probléma forrása a családban keresendő, főképp az az ünnepek alatt vagy éppen a téli-nyári szünetben éreznek kényszert az önsértésre. Mások viszont épp az iskolai élet során megélt bántalmazás, zaklatás miatt érzik úgy, hogy ilyen módon tudnak csak enyhíteni a szorongásukon. Így nekik a szünet és az iskolától, az osztálytársaktól való távolság kifejezetten gyógyító tud lenni.

– Ha egy gyerek szándékosan fájdalmat okoz magának, azt mindig komolyan kell venni. Nemcsak azért, mert ez egy segélykiáltás, de azért is, mert az önsértés krízishelyzetekre adott válaszként szokássá válhat, illetve idővel a nem öngyilkossági célú önbántalmazás átfordulhat szuicid szándékú önsértésbe is. Ezt nagyon fontos szem előtt tartania a szülőnek, aki attól fél, hogy a segítségkéréssel esetleg megbélyegzi a gyerekét – tanácsolta Várnai Nikoletta.

 

Hogyan fedezheti fel a szülő az önsértést, és mit tehet ilyen esetben?

A pszichiáter szerint gyanúra adhat okot, ha a gyerek nyáron sem szeretne pólóban, rövidnadrágban, fürdőruhában lenni, ha bezárkózik, hosszabb időre elvonul a szobájába, és közben például romlik az iskolai teljesítménye vagy elhanyagolja a barátait. Még intőbb jel, ha a szülő véres ruhadarabot talál a szennyeskosárban, vagy például pengét a gyerek holmijai között.

– Ilyen és hasonló esetekben mindenképpen találjon alkalmat a szülő, hogy őszintén elbeszélgessen a gyerekével, akár egy közös program során. Egy kamasznál, kiskamasznál minden lehetőséget meg kell ragadni a beszélgetésre, ha pedig a gyerek jelzi, hogy erre igénye van, akkor mindent félre kell tenni és meg kell hallgatni őt. Ezek nagyon fontos pillanatok, ha ilyenkor nyitott a szülő, akkor akár el is lehet kerülni, hogy a gyerek az önsértést válassza a problémája látszólagos megoldásaként – javasolta a gyermek- és ifjúságpszichiáter.

Amit viszont mindenképpen kerülni kell ezekben a helyzetekben, az az áldozathibáztatás. Fontos, hogy a gyerek érezze, nem vele van baj, támaszkodhat a családjára, ezt a problémát együtt oldják meg.

Ha a gyerek teljesen be- és elzárkózik, és azt érezzük, hogy baj van, ne habozzunk segítséget kérni; ilyenkor fordulhatunk a házi gyermekorvoshoz, az iskolapszichológushoz, a pedagógiai szakszolgálathoz, és akár családterapeuta támogatását is igénybe lehet venni.

– Akut helyzetben, ha a gyerek súlyosabban megsérti magát, feltétlenül orvoshoz kell vinni vagy mentőt hívni, és az ellátóhelyen beszélni kell az önsértés gyanújáról. A szakember meg tudja ítélni, hogyan tovább – húzta alá Várnai Nikoletta.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)