Alkalmatlanságáról terelné el a figyelmet a csőddel kampányoló Karácsony Gergely

Karácsony Gergely a 2019-es megválasztása óta minden évben azzal riogatja a közvéleményt, hogy Budapest csődbe megy. Ez sok esetben csak kampányeszköznek minősült nála, most is a saját alkalmatlanságáról és a BKV körüli korrupciós botrányról igyekszik elterelni a figyelmet az áldozati pózzal – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel.

Fotó: Hatlaczki Balázs

A 2019-es önkormányzati választás után Orbán Viktor több alkalommal is világossá tette, hogy Karácsony Gergely ugyanolyan feltételeket kap a kormánytól, mint amilyeneket Tarlós István kapott, az aláírt megállapodásokat pedig továbbra is érvényben tartják – hangsúlyozta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: innentől kezdve egyértelmű volt, hogy szinte kizárólag Karácsony Gergely szerepfelfogásán múlik, hogy milyen lesz az új fővárosi vezetés és a kormány viszonya. A vezető elemző kiemelte: a legcélravezetőbb a város érdekében történő együttműködés lenne, ugyanakkor már a 2019-es választási kampányban „ellenzéki hídfőállások” kialakításáról beszélő baloldali koalíció nem ezt az utat választotta, hanem olyan konfliktuskereső dacpolitikába kezdett, amellyel nagyon sokat ártott a budapesti lakosoknak.

Karácsony Gergely 2019-es megválasztása óta minden évben azzal riogatja a közvéleményt, hogy Budapest csődbe megy. Fotó: MTI

Deák Dániel emlékeztetett, Karácsony Gergely a választási kampányban komoly pártpolitikai ígéreteket fogalmazott meg, többek között arról beszélt, a budapesti főpolgármesterségét arra fogja felhasználni, hogy erőt adjon az ellenzéknek a 2022-es választási győzelemhez. Ez már akkor azt jelezte elemző szerint, hogy Karácsony Gergely dacos és konfliktuskereső szerepfelfogása tudatos politikai húzás, ezzel igyekszik úgy pozicionálni magát, mint aki az „ellenzék vezető arcaként” szembeszáll a jobboldali kormánnyal. Jól mutatja az elemző szerint, hogy ténylegesen nem volt célja Karácsony Gergelynek az együttműködés, hogy 2020. június elején lemondta a részvételt a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán, ahol lehetőség lett volna a vitás kérdések megtárgyalására. Ehelyett folyamatosan üzengetett a kormánynak.

Ugyancsak fontos része a Karácsony-féle konfliktuskeresésnek a csőddel való riogatás, miközben a főváros adóbevételei folyamatosan nőttek, ráadásul jelentős tartalékkal vették át a Városházát.

Már pár hónappal a 2019. októberi választás után, 2020 júniusában elkezdte a hangulatkeltést, akkor azt mondta: „csak az a kérdés, melyik évben megy csődbe Budapest”, és állítása szerint még az „omladozó Városháza” felújítására sem jut pénze Budapestnek. Miután 2020-ban végül nem ment csődbe a főváros, a 2021-es évet is azzal kezdte a baloldali városvezetés: csődbe mehet az év végén a főváros. A csőd ekkor sem következett be, de 2021 februárjában konkrét dátumot is megjelöltek, mint mondták: 2021. november végére fizetésképtelen lehet a főváros. Ekkor már javában zajlott a kampányidőszak, amelyben vélhetően ezzel a riogatással akartak győzelmet aratni. A 2022-es választáson kikapott az ellenzék, most ugyanakkor a 2026-os választáshoz közeledve ismét előkerült a főpolgármester kommunikációjában a csőddel való riogatás, hozzátette: ebből is látszik, hogy ez az áldozati póz valójában csak kommunikációs húzás a részéről.

Az iparűzésiadó-bevétel Tarlós István utolsó évében, tehát 2019-ben 149 milliárd volt Budapesten, míg az idei évben 303 milliárd lesz. Nem véletlen, hogy amikor Rákosrendezőt vásárolta meg Karácsony Gergely tízmilliárdokért, akkor nem volt anyagi problémája, de akkor sincs pénzhiány, amikor a százmilliós prémiumokat kell kifizetni – mondta Deák Dániel. Kiemelte: több kormánypárti és ellenzéki vezetésű település fizet szolidaritási hozzájárulást, ez a pénz a gazdag településektől a szegényekhez kerül, ezzel csökkentve az egyenlőtlenségeket. Mindegyik tud a pontos összegről és felelős módon bele is tervezi a költségvetésébe. Csak Budapest baloldali főpolgármestere tiltakozik emiatt, pedig míg 2019-ben csupán 139 milliárd maradt a fővárosnál a hozzájárulás levonása után, most 214 milliárd, tehát jóval több.

Hozzátette: az elmúlt hetekben kiderült, hogy a BKV-tól milliárdokat lopó bűnszervezet vezetője jóbarátja a BKV vezérigazgatójának, akinek emiatt le is kellett mondania.

A napokban a BKK vezetője – aki Bajnai Gordon korábbi embere – szintén távozott. Emellett a Fővárosi Közgyűlés képtelen megválasztani az új cégvezetőket, a főpolgármester-helyettest, Karácsony Gergely egyáltalán nem ura a helyzetnek, ráadásul ismét korrupciós botránytól hangos a törvénytelenül működő főváros. Karácsony Gergely tehát arról akarja elterelni a figyelmet az elemző szerint, hogy nem tudja kézben tartani Budapest ügyeit, illetve hogy a cégvezetőjének korrupciós botrány miatt kellett távoznia. Ráadásul az is nehezen hihető, hogy ne tudott volna arról, ami a BKV-nál zajlik. Szerdán már azt az álhírt is bevetette, hogy az iparűzési adót a kaszinók kapnák, amit azonnal cáfolt a kormány – jegyezte meg.

Zárásként elmondta: Gulyás Gergely a Kormányinfón reagált az eseményekre, és külön tárgyalót jelöltek ki a kormány és a főpolgármester között. A kormány emellett kész segíteni is a fővárosnak, azonban ennek a feltétele, hogy át kell világítani a főváros költségvetését annak érdekében, hogy kiderüljön, hova tűnt el a pénz.