Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a klímatörvény 3. § (1) bekezdését 2026. június 30-i hatállyal, mert sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és megelőzés elveit – tudatta a taláros testület. Emellett azt is megállapították, hogy a jogalkotó elmulasztotta Magyarország és a Kárpát-medence sajátosságainak figyelembevételével átfogóan és kifejezetten szabályozni az üvegházhatású gázok csökkentésének eszközeit.
Az Országgyűlésnek 2026. június 30-ig pótolnia kell ezt a hiányosságot.
Az Alkotmánybíróság eljárása alapjául ötven országgyűlési képviselő indítványa szolgált. Az indítvány szerint bár a klímatörvény vonatkozó paragrafusa tartalmaz konkrét vállalásokat, ám azok nem igazodnak az éghajlatváltozás folyamatos súlyosságához, továbbá a nemzetközi közösség és az Európai Unió (EU) klímavédelmi célkitűzéseihez. A jogszabály úgy fogalmaz: „Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig az 1990. évhez képest”, amely jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság határozata szerint a védelmi szint első alkalommal történő kijelölésének tekinthető.

Az alaptörvény védi a jövő nemzedékeit is
Az Alkotmánybíróság határozata szerint az alaptörvény természeti erőforrások védelmére vonatkozó rendelkezéséből, a testi és lelki egészséghez való jogból, valamint az egészséges környezethez való jogból nem csupán a védelmi szint első alkalommal történő kijelölésének kötelezettsége és annak változatlan formában történő megőrzése fakad, hanem egy folyamatos védelmi kötelezettség, amely megfelel az elővigyázatosság és megelőzés elvének is.
A jogalkotónak a klíma védelmében olyan kötelezettséget kell vállalnia, mely a nemzedékek közötti igazságosság elvének megfelelően azonos súllyal veszi figyelembe a jelen és a jövő nemzedékek érdekeit, ahogyan az az alaptörvény vonatkozó bekezdéseiből következik
– szögezték le.
Nem szabad megfeledkezni az elővigyázatosságról és a megelőzésről
A testület megállapította, hogy valamely jogi szabályozás hosszabb időn keresztüli változatlansága formálisan nem sérti a visszalépés tilalmának elvét, ám tartalmi értelemben a tudományos bizonyosság a szabályozás megalkotásakori szintjének változása miatt nem csupán elavulttá, hanem egyben alaptörvény-ellenessé is válik, ha nincs tekintettel az elővigyázatosság és megelőzés elvére. Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy
a jogalkotót az a kötelezettség terheli, hogy megalkossa azt a jogszabályi környezetet, amely biztosítja a Kárpát-medence egyedi tájának és élővilágának, természeti értékeinek megőrzését, ideértve az anyagi jogi, eljárásjogi és intézményi kereteit is.
Mindezen indokokra figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a klímatörvény vonatkozó bekezdése alaptörvény-ellenes.