Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a klímatörvény 3. § (1) bekezdését 2026. június 30-i hatállyal, mert sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és megelőzés elveit – tudatta a taláros testület. Emellett azt is megállapították, hogy a jogalkotó elmulasztotta Magyarország és a Kárpát-medence sajátosságainak figyelembevételével átfogóan és kifejezetten szabályozni az üvegházhatású gázok csökkentésének eszközeit.
Az Országgyűlésnek 2026. június 30-ig pótolnia kell ezt a hiányosságot.
Az Alkotmánybíróság eljárása alapjául ötven országgyűlési képviselő indítványa szolgált. Az indítvány szerint bár a klímatörvény vonatkozó paragrafusa tartalmaz konkrét vállalásokat, ám azok nem igazodnak az éghajlatváltozás folyamatos súlyosságához, továbbá a nemzetközi közösség és az Európai Unió (EU) klímavédelmi célkitűzéseihez. A jogszabály úgy fogalmaz: „Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig az 1990. évhez képest”, amely jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság határozata szerint a védelmi szint első alkalommal történő kijelölésének tekinthető.
Az alaptörvény védi a jövő nemzedékeit is
Az Alkotmánybíróság határozata szerint az alaptörvény természeti erőforrások védelmére vonatkozó rendelkezéséből, a testi és lelki egészséghez való jogból, valamint az egészséges környezethez való jogból nem csupán a védelmi szint első alkalommal történő kijelölésének kötelezettsége és annak változatlan formában történő megőrzése fakad, hanem egy folyamatos védelmi kötelezettség, amely megfelel az elővigyázatosság és megelőzés elvének is.
A jogalkotónak a klíma védelmében olyan kötelezettséget kell vállalnia, mely a nemzedékek közötti igazságosság elvének megfelelően azonos súllyal veszi figyelembe a jelen és a jövő nemzedékek érdekeit, ahogyan az az alaptörvény vonatkozó bekezdéseiből következik
– szögezték le.
Nem szabad megfeledkezni az elővigyázatosságról és a megelőzésről
A testület megállapította, hogy valamely jogi szabályozás hosszabb időn keresztüli változatlansága formálisan nem sérti a visszalépés tilalmának elvét, ám tartalmi értelemben a tudományos bizonyosság a szabályozás megalkotásakori szintjének változása miatt nem csupán elavulttá, hanem egyben alaptörvény-ellenessé is válik, ha nincs tekintettel az elővigyázatosság és megelőzés elvére. Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy
a jogalkotót az a kötelezettség terheli, hogy megalkossa azt a jogszabályi környezetet, amely biztosítja a Kárpát-medence egyedi tájának és élővilágának, természeti értékeinek megőrzését, ideértve az anyagi jogi, eljárásjogi és intézményi kereteit is.
Mindezen indokokra figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a klímatörvény vonatkozó bekezdése alaptörvény-ellenes.
Az Alkotmánybíróság kimondta továbbá, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta átfogóan és kifejezetten a Kárpát-medence és Magyarország sajátosságainak megfelelően a klímaváltozást előidéző üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének egyes eszközeit, a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazkodás, valamint az azzal szembeni ellenálló képesség növelésének eszközeit.
Az Alkotmánybíróság a klímatörvény egyéb rendelkezéseit kifogásoló indítványokat elutasította, illetve visszautasította. A határozathoz párhuzamos indokolást Patyi András és Varga Réka alkotmánybíró, különvéleményt Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária és Márki Zoltán alkotmánybíró fűztek.
Figyelem a klímaváltozásra és a környezetvédelemre
Lapunk az Alkotmánybírósághoz közeli forrásokból úgy értesült, hogy a testület komoly feladatának tekinti a természeti erőforrások alaptörvénybe iktatott jogi védelemét, amely az egész EU-ban sehol nem ilyen erős. A parajdi katasztrófa intő jelként mutat arra, hogy mi történik, ha nem vigyázunk, az események a Tiszán néhány évvel ezelőtt történt ciánszennyezésre hasonlítanak.
Egy tanulmány már 18 évvel ezelőtt intézkedésre szólított fel, de nem történt semmi, az erdőt viszont irtották, illetve bekövetkezett az éghajlatváltozás. A tragédia után bajba kerül a turizmus és a belőle élők egzisztenciája, mivel nem fog odamenni egymillió turista, ezenfelül a tüdőbetegek sem tudják kezeltetni magukat, még fel sem lehet mérni a kárt. Emiatt a taláros testület
arra hívja fel a figyelmet, hogy mennyire lényeges a klímaváltozásra és a környezetvédelemre való odafigyelés, melyet élet-halál kérdésként kezelnek, és amelyhez erős tudatosságra van szükség.
Minden országnak oda kell figyelnie a klímaváltozásra, mert az nem ismeri a határokat, az alkotmánybíróság viszont csak a magyar jogi szabályozásért felelős, ami jó színvonalú. A testületre rálátó forrásaink szerint mindegyik alkotmánybíró környezetvédő, és a magyar alkotmánybíróság eddig is világszinten elismerést kiváltó lépéseket tett a környezetünk megvédése érdekében, mellyel a nemzetközi élvonalban tudhatja magát. Fontosnak tartják azt is, hogy megmaradjon az erdők mikroklímája, mert az sokat javítana a most hazánkban is egyre romló éghajlati viszonyokon. Úgy vélik, hogy a klímatörvény rendelkezései felett elmúlt az idő, ezeket felül kell vizsgálni, és jogilag kötelező érvényű kereteket kell biztosítani. A döntést a magyar nemzet jövője és jelene szempontjából vizsgálták, a ma közzétett határozat nem az unióhoz alkalmazkodik – tudtuk meg.
