– Jelentős eredmény, hogy Kapu Tibor a Hunor-programban 25 kísérletet sikeresen elvégzett a 31 közül, és ezzel újra elhelyezte Magyarországot az űrkutatás térképén – jelentette ki lapunknak Horváth Bianka, a Unispace program igazgatója, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) elnöke. Mint hangsúlyozta, a kísérletek közül néhány már megvalósult az űrmissziót megelőzően, többet pedig jövőbeli küldetésekben hajtanak végre a nemzetközi űrállomáson, amelyek nem csak Magyarország számára lesznek jelentősek. – Ezzel beértek a programot megvalósító Külgazdasági és Külügyminisztérium erőfeszítései, ami óriási előrelépés a 2021-ben elfogadott űrstratégia eredményes megvalósításában – mutatott rá.
Hat intézmény, tizenegy kísérlet
A kísérletek között vannak egyetemi és céges kísérletek, melyeknek az értékelése jelenleg is zajlik. – Büszkék vagyunk arra, hogy a Unispace programban részt vevő 21 egyetem közül hat intézmény működött közre annak a 11 kísérletnek az összeállításában, amelyek végül bekerültek az AX–4-misszió tudományos portfóliójába, és amelyeket a NASA amerikai űrhivatal engedélyezett.
Ez egyben a magyar egyetemek kísérleteinek sikerét is jelzi, mivel mindegyik megfelelt a legszigorúbb szakmai szabványoknak és kritériumoknak, hogy elvégezhetők legyenek a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén
– jelentette ki az Óbudai Egyetem tudományos főmunkatársaként is dolgozó programigazgató.
A BME, az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a győri Széchenyi István egyetem volt az a hat magyar felsőoktatási intézmény, amelyeknek a kísérleteit az ISS lehetővé tette. A BME olyan ismeretterjesztő kísérletsorozatot végeztetett el, amely bemutatta a fizika egyes törvényeit a diákoknak a világűr és a Föld közötti összehasonlításban, miközben a diákok egyidejűleg dolgoztak Kapu Tiborral.
A súlytalanság hatásai
Az ELTE egy környezetpszichológiai kutatást tesztelt, amelynek célja annak megértése, hogy miként idomul a küldetést teljesítő űrhajós viselkedése az űrállomás bezártságához és a megszokott kísérleti munkaeszközök fura lebegéséhez a világűr mikrogravitációjában.
A Debreceni Egyetem két kísérlettel járult hozzá a küldetéshez: az egyik a súlytalanságban bekövetkező vérátrendeződés jobb megértését szolgálta a halántékban futó ér ultrahangos vizsgálatán keresztül, a másik pedig a világűr kihívásait kibíró, élelemnek kiváló növények földi nemesítéséről, majd az ISS-en történő kicsíráztatásáról szólt.
A Szegedi Tudományegyetem három kísérletet is elvégeztetett Kapu Tiborral, amelyek közül az egyik a kozmikus sugárzásnak az élőlények örökítő anyagát károsító hatását vizsgálta. Azt nézték meg, hogy a szervezet miként reagál a beinduló önjavító mechanizmusokon keresztül. Ez egy többlépcsős kísérletsorozat volt, amelyben a kutatók a rovarmodellek ígéretes enzimjeire koncentráltak, és a jövő űrutazásaiban kaphat kulcsszerepet. Ezenkívül az űrhajós mikrobiomjának elemzésével száj-, vizelet- és bélflóravizsgálatot is végeztek, illetve a harmadik kísérlet egy pszichometriai próba volt, amivel azt vették górcső alá, hogyan változik az űrhajósok tanulási képessége és asszociációs hajlama a küldetési stressz és a súlytalanság agyi folyadékokra gyakorolt hatása miatt.
A Pécsi Tudományegyetem az újszerű 3D-s nyomtatási módszerekkel olyan geometriák tesztelését kezdte, amelyeket csak a súlytalanságban lehet gyártani, földi eszközön nem. Ezek a módszerek lehetőséget adhatnak hosszú távú űrutazások pótlólagos eszközgyártásához és különleges földi eszközök gyártásához.
A pécsiek azzal is kísérleteztek, hogy a virtuális valóság segítségével a súlytalanság hogyan hat az űrhajós motoros képességeire, mivel ilyenkor átrendeződik a vér, rontva az agyi funkciókat.
Ez a teszt azért fontos, hogy az űrhajósok megváltozó munkaképességével megfelelő módon lehessen tervezni. Az egyetem harmadik kísérlete egy háromdimenziós kamerával rögzített vezetés volt, amelyben megnézték az űrhajós napi munkatevékenységeit az űrállomás egyes moduljaiban.
