Nem a második magyar űrhajós lesz az utolsó

A hamarosan a világűrbe felmenő magyar űrhajóssal messze nem ér véget a Hunor program, mert a hazai nemzetgazdaság érdeke, hogy az eddigi eredmények az oktatásban és az üzleti életben is tükröződjenek – jelentette ki Horváth Bianka, a UniSpace-program igazgatója. Mint azt a lapunknak adott interjúban elmondta, Magyarország a terület aktív szereplőjévé lépett elő, ehhez pedig képzett szakemberekre van szükség. Ezért hozták létre a UniSpace Magyarország Konzorciumot, ahol a részt vevő intézmények a felfutóban lévő iparághoz nélkülözhetetlen speciális ismereteket tanítanak.

Borítókép: Horváth Bianka szerint hosszú távon is versenyképessé teszik az űrszektort Fotó: Bach Máté

– Nemzetgazdasági érdek, hogy a Hunor program ne érjen véget az űrutazással és az ott elért eredmények értékelésével – mondta a Magyar Nemzetnek Horváth Bianka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) vezetésével indított UniSpace-program igazgatója, rektori főtanácsadó. A programigazgató úgy folytatta: ezeket az eredményeket kamatoztatni kell az űrfejlesztésekben, az oktatásban és az üzleti életben, mert céljuk a hazai űrszektor további bővítése. – Az ezt támogató zászlóshajóprojektek, valamint a kisebb vállalkozások egyaránt fontos résztvevőknek számítanak ennek a célkitűzésnek a megvalósításában – tette hozzá.

Az űrstratégiának köszönhető eredmények az oktatásban és az üzleti életben is kamatoztathatók Horváth Bianka szerint (Fotó: Bach Máté)

Nemzetgazdasági érdek

A főtanácsadó azt állította, a UniSpace- és a Hunor program is ugyanazért jött létre: nem szigetszerűen, egymástól különállóan léteznek, hanem a magyar űrstratégia megvalósításával érdemben támogatják a hazai űrszektor hosszú távú versenyképességét. A Hunor program a magyar cégek, egyetemek, intézetek, így a hazai fejlesztésű űreszközök és komponensek piaci helyzetének a javítását is elősegíti. – Gondoljunk csak arra, milyen óriási dolog az, hogy egy hazai szereplő saját fejlesztésű terméke és eszköze a Nemzetközi Űrállomáson járt – világított rá Horváth Bianka.

A programigazgató kiemelte:

az űrhajósok kiképzésében történő magyar részvétel tovább erősíti a szektor elismertségét, valamint lehetőséget teremt még több űrhajós bekapcsolódására, amelynek során egyre mélyebb ismeretek szerezhetők az űrhajósok világűrben tartózkodásáról és annak hatásairól.

Emellett hazánk aktív szereplőjévé válik a területnek. – A világon mindenhol népszerű esemény az űrhajósok felbocsátása, de a magyar nemzetgazdaság érdeke is, hogy a minőségi erőforrásokra és a válságálló iparágakra építő technológiai felzárkózás megtörténjen. Ez nem képzelhető el anélkül, hogy a természettudományos tantárgyak iránt felkeltsük a fiatalok érdeklődését, és növeljük a területen végzett felsőfokú reálvégzettségűek számát Magyarországon, amivel az oktatás ügyét is elősegítjük – mutatott rá Horváth Bianka.

Hozzátette, ezt a perspektívát támasztja alá a UniSpace-program, amelyben olyan orvosok, közgazdászok, jogászok, mérnökök, illetve vállalkozók tanulnak, akik értik ezt a világot és érzik a terület jövőformáló jelentőségét. – Erre jó példát mutat a UniSpace Magyarország Konzorcium, amelyben beértek a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), illetve a konzorciumvezető NKE melletti egyetemi partnerek erőfeszítései – jegyezte meg a programigazgató.

 

Távgyógyítás, tanácsadás

Mint azt kifejtette, először fogott össze 17 egyetem, hogy közös képzést indítson, négy tudományterületet meghatározva. Magyarország űrstratégiájával összhangban és az NKE vezetésével a tagok konzorciumot alapítottak, amelyben az egyetemek profiljukhoz illeszkedve határozták meg azokat a programokat, ahol a felsőfokú szakirányú továbbképzés folyik. Ennek eredményeként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen űrtechnológiai szakembereket képeznek; ezt a programot 11 konzorciumi tag együttműködésével dolgozták ki.

Az űrben végzett kísérletekből nyert tudást a földi orvoslásban kamatoztatják (Fotó: Bach Máté)

– A kilenc konzorciumi tag közös munkájával megalkotott innovatív táplálkozási és űr-egészségtudományi szakember elnevezésű képzés a Debreceni Egyetemen zajlik. E programban a hosszú távú űrben tartózkodás emberi testre gyakorolt hatásait tanulják és kutatják, például a keringés és a vérnyomás megváltozását, a csontritkulás hatásainak lassítását, vagy azt vizsgálják az űrbe felbocsátott kutató űrhajóson, hogyan akadályozható meg az izomsorvadás. A vizsgálatokhoz nagyon sok egészségtudományi innováció kapcsolódik, de azt is górcső alá veszik, hogy a kísérletben részt vevő űrhajós mit fogyaszthat egészségi állapota megőrzéséhez. A képzésen olyan űrorvostani tantárgyakat tanulnak a hallgatók, mint az űr-telemedicina, vagyis hogyan lehetséges a távgyógyítás mikrogravitá­ciós környezetben.

Az itt tapasztalható kihívásokat a fent tartózkodó űrhajósnak és a földi körülmények között neki segítő orvosnak kell megoldania, az ebből nyert tudás kiválóan hasznosítható lesz a földi életben 

– magyarázta Horváth Bianka.

Kitért arra is, hogy hét konzor­ciumi tag együttműködésében jött létre az ELTE által indított űrtudományi szakember képzés, ahol asztrofizikához kapcsolódó űrtudományi és űrcsillagászati kérdésekről tanulnak a hallgatók. Emellett az NKE elindította a tíz konzorciumi taggal közösen kidolgozott világűr-politikai tanácsadó képzést, amelyben többnyire olyan jogászok, közgazdászok és vállalkozók vesznek részt, akik e területen szeretnék a képességeiket és a tudásukat továbbfejleszteni.

 

Nagy az igény a szakemberekre

A programigazgató hangsúlyozta: ez nem egy átképzési program, hanem a megszerzett korábbi tudásnak a specializált továbbfejlesztése, tehát nem új szakmát szereznek a hallgatók, hanem mindenki a saját területén válik szakavatottá az űrszektorokhoz kapcsolódó témakörökben a gyakorlatorien­tált képzésen. – A jelentkezéshez legalább BsC vagy BA diplomát írnak elő, kíváncsiak a jelentkezők motivációjára, de nélkülözhetetlen a magas szintű angolnyelv-tudás vagy a szakmai gyakorlat a nemzetközi együttműködések miatt. Ezenkívül 2024 őszén indul a UniSpace-program angol nyelvű képzése, ami lehetővé teszi az olyan nemzetközi partnerek csatlakozását, mint az Európai Űrügynökség (ESA) – tudatta a főtanácsadó. Hozzáfűzte: a programban eddig végzett hetven hallgató többsége (mérnökök, orvosok, közigazgatási szakemberek, vállalkozók) már régóta kapcsolódik a hazai űrszektorhoz, de hasonló a helyzet az oktatókkal és a vendégoktatókkal is, tanár és tanítvány sokat tud tanulni egymástól.

Horváth Bianka hangsúlyozta:

az elhelyezkedési lehetőségek ígéretesek Magyarországon és külföldön egy­aránt, mivel nagy az igény a szakemberekre, többek között az ESA-nál is számos pozíció érhető el az itt végzetteknek, de belföldön a KKM és más intézmények szintén keresik a hozzáértőket.

– Lényeges, hogy a delegáció tagjai, akik Magyarországot képviselik a nemzetközi tárgyalásokon, megfelelően tudják a hazai érdekeket érvényesíteni – hívta fel a figyelmet a főtanácsadó.

Mint elmondta, Magyarország a UniSpace-program megalkotója, ami egyedülálló és hiánypótló felsőoktatási innováció nemcsak idehaza, hanem szerte a világon is. Jól mutatja a program elismertségét, hogy számos vezető nemzetközi intézmény bekapcsolódott, köztük az ESA is a kezdeményezés szakmai támogatója lett, továbbá a 17 tagú Unispace Magyarország Konzorcium még három egyetemmel tervezi a kooperációt.

– Érdekesség, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói és oktatói adták a program logóját, illetve grafikai megjelenítését. A művészeti intézmény ezenfelül azért játszik fontos szerepet a képzésben, mert az űrhajósoknak nagyon sok váratlan szituációval kell majd szembenézniük, ami szükségessé teszi a kreatív gondolkodást, ezt pedig az egyetem design thinking tantárgyával fejlesztik – magyarázta Horváth Bianka.

A rektori főtanácsadó szerint a Uni­Space-programmal ökoszisztémát építenek, amelynek fontos alkotóeleme a Hunor program. Emellett az űrstratégia kidolgozásában és megvalósításában Ferencz Orsolya miniszteri biztossal és a KKM-mel működnek együtt az egyetemek, az akadémiai szféra, valamint a gazdasági szereplők, akik a kiválasztás és a kiképzés folyamán felhalmozódó know-how-t tudják tovább hasznosítani. – A UniSpace oktatói aktívan részt vettek a Hunor program űrhajósjelöltjeinek képzésében is – mondta a programigazgató.

Borítókép: Horváth Bianka szerint hosszú távon is versenyképessé teszik az űrszektort (Fotó: Bach Máté)