Továbbra is békében szeretném élni az életemet kétgyermekes anyaként, de azt is tudom, hogy a valóság felett nem lehet szemet hunyni – jelentette ki Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes a Biztonság, védelem és világűr címmel tartott konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). Emiatt az ezen az események elmondottak fontossága hihetetlenül megnövekszik – tette hozzá. Ottléte egy másik okának azt nevezte, hogy nem a jövő megjóslása a feladatuk, hanem az arra való felkészülés, mert nem lehet tudni, hogy mit fog hozni. Kifejezte, jó helyen van most, mert ezen a konferencián stratégiai útmutatást adnak a társadalmi és technológiai változásokról, amelyek rendkívüli ütemben zajlanak. Emlékeztetett, az innováció szó minisztériumának a nevében is megtalálható, és ez a harmadik ok, amiért részt vesz a konferencián. Leszögezte:
az űrszektor a védelmi iparág, a gazdaság és a távközlés kulcsfontosságú szektora lett, a Föld körüli pálya védelmi célokra történő használata egyre fontosabbá válik, a fejlődés pedig hihetetlen tempóban halad.
– A felsőoktatásért felelős minisztérium képviselőjeként csak üdvözölni tudom az NKE-n folyó oktatást és fejlesztést – állította. Vitályos Eszter azzal zárta beszédét, hogy egy részvételének egy személyes oka is van: az elmúlt években szorosan követte Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos elkötelezett munkáját, akinek az a célja, hogy értékes tényezővé tegye Magyarországot az űrszektorban.
A háború visszatért a földrészünkre, a közvetlen szomszédunkba, és számos egyéb fegyveres konfliktus is zajlik világszerte
– emelte ki köszöntőjében Ferencz Orsolya. Hozzátette, ki kell alakítani egy víziót az űrtevékenységet illetően, ahogyan egyre több lehetőség nyílik meg az ismeretlen felfedezésére. Úgy vélekedett, az űr a védelem és a nemzetbiztonság terepévé is vált, és több mint 15 ezer tárgyat bocsájtottak már az űrbe a Szputnyik-1 fellövése óta az ENSZ-statisztikák szerint, ebből ötezer aktív műhold. Úgy fogalmazott, a holdak katonai felhasználása érzékeny kérdés maradt, Kitért arra is, hogy a magán és állami befektetéseknek, illetve a digitalizációnak köszönhetően az űrkapacitások új szerepet vettek fel, ahogy az látszik az Ukrajnában zajló háborúból is. Az űr a túlélés tényezője lett, mert például az időjárás-előrejelzés meghatározóvá vált a hadműveletek elindításában – mutatott rá. Hangsúlyozta:
az orosz-ukrán háború rávilágított az űrrendszerek sebezhetőségére és a veszélyek súlyosságára, például ha nem kívánt módon használnak fel adatokat vagy az űrinfrastruktúrát. Megjegyezte, a kormányoknak, a nemzeti űrügynökségeknek és a magáncégeknek tovább kell folytatni az együttműködést az űrtevékenység további fenntartásában. Magyarország ennek a szellemében cselekszik, amióta elfogadta a nemzeti űrstratégiát 2021-ben
– mondta Ferencz Orsolya.
– Az NKE részt vesz 17 egyetemmel közösen a Unispace-programban, ahol négy specifikus területen fognak szakembereket képezni. Ezzel a magyar és az európai űrtevékenységet támogatják – mondta Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. Ezt azzal egészítette ki, hogy idén az NKE látja vendégül az Európai Űrügynökség nyári kurzusát, amelyen az űrjogról és űrpolitikáról lesz szó. Úgy vélekedett, bár a résztvevők különböző hátterekből és országokból jöttek, egy dolog egyesíti őket: az űr egy olyan hely, amit érdemes felfedezni, mert jelentős szerepe van az emberek életében és a világ alakításában. Hozzátette,
az űrtevékenység nemzetbiztonsági és védelmi kérdés, továbbá alapvető dolog, hogy képesek legyünk megvédeni magunkat és az érdekeinket a világűrben is, de ez jelentőségét veszti határozott tevékenység nélkül.
Meg kell osztani a tudást, együttműködni és a megfelelő kérdéseket feltenni – hívta fel a figyelmet Deli Gergely.
Borítókép: Ferencz Orsolya. (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)
