Orbán Viktor: A baloldal gazdasági terve mindig ugyanaz + videó

Megszorításokkal tenné tönkre a választók jövőjét a Tisza Párt.

2025. 12. 10. 10:59
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Fotó: Hatlaczki Balázs Forrás: MW
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A baloldal gazdasági terve mindig ugyanaz: megszorítás . Ez a Tisza Párt esetében sincs máshogy – írta a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében Orbán Viktor. 

Mint ismert, nemrég került nyilvánosságra a Tisza Párt megszorítócsomagja, a sajtóhírek szerint a gazdaságpolitikai terveket tartalmazó gyűjteményen Dálnoki Áron vezetésével és mások mellett Lengyel László és Felcsuti Péter is dolgozott.

A több száz oldalas gazdasági tervezet radikálisabb átalakítást vázol fel a magyar közteherviselésben, mint bárki az elmúlt évtizedben. 

A Magyarország 2027–2035 gazdasági konvergenciaprogram címet viselő szakpolitikai tanulmánygyűjtemény azóta óriási visszhangot váltott ki, noha a Tisza Párt szerint nem létezik. Az Index ezért úgy döntött, hogy a teljes programot nyilvánosságra hozza, amelyet három részletben tud elolvasni ide, ide és ide kattintva.

Megdöbbentő olvasmány a Tisza 1300 milliárdos megszorításáról (Forrás. Index)

De miről is szól a Tisza Párt gazdasági programja?

  • A dokumentum a jelenlegi közteherviselési rendszer teljes átírását javasolja: jelentős adó- és járulékemelésekkel teremtene elő évente 1300 milliárd forint többletbevételt.
  • A progresszív szja-kulcsok bevezetése, a családi kedvezmények megvágása és a vagyonadó bevezetése széles társadalmi rétegek nettó jövedelmét csökkentené.
  • A vagyonokra, a tőkejövedelmekre, a vállalkozásokra és a fogyasztási cikkekre kivetett új terhek új adófilozófia alapjait jelölik ki, miközben a tb-rendszert is privatizálnák.
  • A program egészében olyan gazdaságpolitikai modellt rajzol fel, amely a szociális szempontokat a versenyképesség elé helyezi, jelentős kockázatokat vállalva a magyar gazdaság fenntarthatósága szempontjából.

A tervezet több olyan intézkedést is tartalmaz, amely alapjaiban írná át a magyar adórendszer eddig ismert logikáját:

 

Vagyonadó: ötszázmillió fölött

A tervezetet a vállalati szféra és a vagyonosabb középosztály felett sem hunyna szemet, itt jelentek meg azok az új adónemek, amelyek a nagyobb cégek vezetőit és a jelentősebb magánvagyonnal rendelkezőket is célba vennék. A dokumentum két ilyen terhet vázol fel:

a vagyonadót és egy speciális különadót, együtt csaknem ezermilliárd forintos pluszbevételt célozva.

Az anyag szerint a vagyonadó önmagában hétszázmilliárd forintos adóemelést jelentene. Az adó minden belföldi és uniós vagyonra kiterjedne, ha annak értéke meghaladja az ötszázmillió forintot. 

Érintett lenne az ingatlan, az értékpapír, az üzletrész, a nyolcszázezer forint feletti műtárgy, valamint minden olyan luxuscikk, amely 32 százalékos áfakulcs alá tartozik. Az adó mértéke évi 6,5 százalék, alapja pedig a vagyon aktuális értéke és az azon keletkező értéknövekmény.

Ehhez jönne még egy másik, kevésbé körülhatárolt, ám annál szélesebb merítésű különadó, amely további 250 milliárd forintos adóemelést céloz. Ez minden, harmadik országban tartott vagyonra vonatkozna – legyen szó ingatlanról, üzletrészről vagy bármilyen pénzügyi befektetésről. Az adó mértéke itt is 6,5 százalék.

 

A kkv-k is pórul járnának Magyar Péter terve szerint

A tervezet a pénzügyi szektor és a kisvállalkozások felé is éles fordulatot jelez. A biztosítóknak éves profitjuk húsz százalékát kellene kötelezően befizetniük egy úgynevezett szolidaritási alapba – vagyis a biztosítási piac minden szereplője közvetlenül finanszírozná az állami újraelosztást.

Még nagyobb horderejű változások érkeznének a kkv-szektorba. A Tisza Párt számára készült tervezet gyakorlatilag felszámolná a teljes kisadózói és egyszerűsített adózási rendszert, összesen mintegy 90 milliárd forintos adóemelést eredményezve. A dokumentum szerint:

  • az ekho megszűnne. 
  • a kiva gyakorlatilag megszűnne. 
  • Belépne az induló mikrovállalkozások tételes adója, amelyet az első két üzleti évben lehetne választani.

A programtervezet új járulékcsomagot is bevezetne, amely egy teljesen új közteherviselési struktúra alapjait mutatja: 

  • egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulék: öt százalék. 
  • nyugdíj-szolidaritási járulék: 2,5 százalék. A jelenlegi nyugdíjrendszert egészítené ki, a dokumentum szerint a generációk közötti szolidaritás erősítése érdekében.
  • szakképzési hozzájárulás: másfél százalék. A szakképzés támogatására szolgálna, de egyben a munkaadók költségeit is tovább emelné.
  • szolidaritási egészségügyi járulék: két százalék. Második egészségügyi jellegű teherként jelenik meg, a rendszer fenntarthatóságára hivatkozva.
  • bérgarancia-alaphoz való hozzájárulás: egy százalék. Ennek célja a munkavállalók védelme csődhelyzet esetén, ám a járulék a bérköltségeket tovább növeli.
  • gyermekvédelmi hozzájárulás: 1,5 százalék.

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: Hatlaczki Balázs)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.