A budapestiek úgy érzik, hogy a főváros gazdátlan

A főváros lakói elégedetlenek nem csak a város helyzetével de a vezetésével is – derült ki a BP Index idei eredményeiből. Az eredményeket bemutató konferencián kiderült, milyen mindennapi gondok feszítik Budapestet.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az látszik, hogy a fővárosnak nincsen gazdája – jelentette ki Losonci Gergely, a BP Műhely stratégiai igazgatója a BP Index 2026 kutatási eredményeinek bemutató konferenciáján. Az igazgató elmondta, hogy az általános hangulat negatív Budapesten, és azért, hogy a rossz teljesítményét leplezze a főváros a kormányra mutogat. Azonban az emberek inkább azt gondolják, hogy valami nincs rendben a főváros pénzügyeivel a városvezetés miatt.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

 

A budapestiek elégedetlenek

– A városoknak van egy alap politikai klímája és Budapest láthatóan nem kifejezetten kormánypárti hangulatú, azonban, ha bár a főpolgármester személyét még kedvelik is a fővárosiak, a munkáját azonban már nem tartják elégnek – jelentette ki Wintermantel Zsolt a konferencián tartott kerekasztal beszélgetésen. A BP Műhely vezető szakértője emlékeztetett, hogy Karácsony Gergely már a megválasztása után fél évvel elkezdte építeni azt a narratívát a költségvetéssel kapcsolatban, amit most is visz. – Azonban a budapestiek látják, hogy a városvezetés nem átlátható módon kezeli a pénzügyeket – mutatott rá.

Almássy Kornél szerint az idei BP Index azt is megmutatta, hogy a budapestiek az utcák, járdák állapotával a legelégedetlenebbek, amelyek állapot megidézi a „legsötétebb Demszky-érát”. A BP Műhely kutatási és elemzési vezetője felidézte, a Tarlós István vezette önkormányzat világos útfelújítási programmal hagyta itt a város, amit csak folytatni kellett volna, és bár látszott valamekkora hajlandóság erre, mára elhalt a dolog.

Az útfelújítás nem csak pénz kérdése, hanem priorizáslásé is, tehát kérdés, hogy kell-e randi óra útfelújítás helyett

– utalt a közelmúltban a Blaha Lujza téren felállított találkozási pontra.

Heil Kristóf Mihály, a BP Műhely operatív igazgatója a beszélgetés moderátoraként elmondta, hogy a fővárosiak számára az aluljárók állapota és a nyilvános WC-k száma a legnagyobb gond a közterületekkel kapcsolatba.

– Nem az aluljárók bezárása a megoldás hanem a törvények betartatása – mutatott rá Kőrösi Koppány a problémával kapcsolatban. A BP Műhely alapítója, kutatási és elemzési igazgatója rámutatott, hogy m nem lehet életvitelszerűen az utcán élni, mégis rengeteg gond van ezzel, mert a főváros vezetése hagyja. Azt tapasztalhatjuk, hogy a városvezetés próbálja támogatni az éjszakai életet, pont ezért fontos, főleg biztonsági szempontból, hogy az aluljárók biztonságosak legyenek – tette hozzá.

Az aluljárókat nem bezárni kell, hanem rendbe tenni és visszavinni beléjük az életet

– hangsúlyozta Almássy Kornél.

Wintermantel Zsolt a vandalizmussal kapcsolatban elmondta, hogy minél rendezetlenebb egy terület annál kevésbé vigyáznak rá az emberek, ezért kell azokat rendben tartani. – A budapestiek nap mint nap tapasztalják közterületek rossz állapotát és a vandalizmust – jelentette ki.

Kőrösi Koppány rámutatott, hogy a városvezetés folyamatosan pótcselekvéseket csinál. Példaként említette a meleg konyhák kitiltását az aluljárókból, amelyeket a főváros kommunikációjával ellentétben azért kellett kitiltani, mert a régi, felújítatlan aluljárók infrastruktúrája már nem bírja kiszolgálni ezeket.

Mintha 2019-ben tisztább és biztonságosabb lett volna Budapest

– emlékezett vissza.

Közlekedési gondok a fővárosban

A fővárosiak legnagyobb gondja a közlekedéssel kapcsolatban a dugók számával, a parkolóhelyek hiányával és az utak minőségével van – ismertette Heil Kristóf Mihály.

Bár korábban is voltak dugók, de most olyan tiltások vannak, amik még inkább növelik az elégedetlenséget

– vélekedett Almássy Kornél. Szerinte a városlakók és a főváros vezetése teljesen máshogy gondolkodnak, mert a vezetés ideológiai alapon, hoz meg döntéseket és ez elégedetlenségeket szül. Azért mennek el az emberek, mert elégedetlenek, kiköltöznek az agglomerációba aztán autóval jönnek vissza a városba – mutatott rá a kutatási és elemzési vezető. Hozzátette: a csak tiltás és semmi fejlesztés egy rossz stratégia.

Wintermantel Zsolt szerint kapacitásbővítésre lenne szükség a tömegközlekedésben, mert jelenleg nem bírná az utasnövekedést az infrastruktúra. Emellett sűríteni se lehetne a járatokat, mivel nincs elég jármű.

– A közlekedések számát kellene csökkenteni – jelentette ki Kőrösi Koppány, aki szerint paradigmaváltásra lenne szükség az autóhasználattal kapcsolatban, mivel az autó tulajdonlás nem jár feltétlen autó használattal. Azonban az elmúlt években dominánssá vált az autózás a tömegközlekedéssel szemben, az előbbinek nőtt az aránya, utóbbinak csökkent.

Egyetértek abban a zöldekkel, hogy szélesítsük a járdát, legyen több zöld, meg ilyenek, de ehhez fejlesztések, mélygarázsok kellenének, mert kell az autó a 21. századi életez

– mutatott rá a kutatási és elemzési igazgató.

Almássy Kornél rámutatott, hogy Budapesten összesen 28 ezer, míg Bécsben 120 ezer mélygarázs férőhely van, ami hozzájárul ahhoz, hogy Bécs belvárosa annyira nincs elnéptelenedve, ugyanis ott ezekhez van lakossági kedvezmény. A kutatási és elemzési vezető szerint van egy ökölszabály, amely szerint egy autós 500 métert hajlandó megtenni a kocsijáig, ezért ilyen sűrűn kellene mélygarázsokat építeni. 

Bécsben a bérházak alá rakták a mélygarázsokat, ezt itt is meg lehetne lépni és akkor nem lenne elnéptelenedés

– hangsúlyozta.

– Számos vita van az új KRESZ kapcsán, többek között azért is mivel bizonyos szakaszokon emelni akarják a sebességhatárt – mondta Wintermantel Zsolt. Majd rámutatott: azonban a főváros által tervezett sebességcsökkentés nem oldana meg semmit, a balesetekkel kapcsolatban. A szakértő szerint a technika fejlődésével mostanra lehetővé vált, hogy nagyobb, vagy ugyan akkora sebesség mellett is biztonságosan lehessen közlekedni.

– A 15 perces város elmélet megvalósíthatatlan, mivel az emberek nem feltétlenül laknak a munkahelyük közelében, így továbbra is szükség lenne autókra és továbbra is napi szinten messzebb kellene utazniuk az embereknek – hívta fel a figyelmet Almássy Kornél. Hozzátette: ráadásul egyes kutatások szerint ez „gettósodási” érzetet is adna.

A közlekedés első számú törvénye, hogy az emberek minden nap meghozzák azt a döntést, hogy hogyan közlekedjen, ennek a döntésnek a három körülménye az eljutásnak az ideje, a kényelme és a költsége

– mutatott rá Wintermantel Zsolt.

Almássy Kornél az autómentes város elképzeléssel kapcsolatban elmondta, hogy a teljes autómentességet alig támogatják. Rámutatott, hogy az emberek fenn akarják tartani az autós forgalmat a rakparton is. Úgy néz ki most nyáron már csak este zárják le a rakpartot, ugyanis a főváros vezetése rájött, hogy az emberek nem akarnak a tűző napon, 40 fokos aszfalton sétálni.

A Lakhatás is problémás Budapesten

– Nagyon sok  összetevője van, hogy miért szabadultak el az ingatlanárak. A belváros vigalmi negyeddé változása elüldözi az embereket és lakhatatlanná válik a belváros, mert a főváros vezetése bedobta a gyeplőt és felügyelet nélkül terjedhetnek a kocsmák és szórakozóhelyek – mutatott rá Kőrösi Koppány. Majd ismertette: ezeken a területen kisebb befektetők lakásokat vesznek és kiadják rövid távra, így ezek kikerülnek a lakáspiacról, ami miatt relatív lakáshiány alakul ki.

Almássy Kornél szerint olyan lakásokat kellene építeni, a városban, amelyek egy családnak is megfelelőek, hogy azok, akik családot akarnak alapítani, azoknak ne kelljen elköltözniük. Ez azt jelentené, hogy az 50-60 négyzetméteres lakások helyett legalább 80 négyzetméteres ingatlanok építésének a hullámát kéne beindítani – tette hozzá.

További játékainkhoz kattintson ide!

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)