Lázár János: 225 milliárdból újultak meg a szakképzés intézményei

Összesen 225 milliárd forintból 70 szakközépiskola és technikum felújítását, illetve újjáépítését indította el a kormány, ami helyben 900, országosan pedig 330 ezer diákot érintett – mondta Lázár János csütörtökön Zalaegerszegen.

Lázár János építési és közlekedési miniszter beszédet mond a Ganz Ábrahám Technikum több mint 1,7 milliárd forintból elkészült új, duális tanműhelyének átadásán Zalaegerszegen 2026. március 26-án Fotó: Katona Tibor Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Összesen 225 milliárd forintból 70 szakközépiskola és technikum felújítását, újjáépítését kezdeményezte az elmúlt időszakban a magyar kormány, amelyek részben befejeződtek, részben még befejezés előtt állnak – közölte Lázár János csütörtökön Zalaegerszegen.

Szabó Károly, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum kancellárja, Szilasi Gábor, az észak-zalai térség fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, zalaegerszegi önkormányzati képviselő, Lázár János építési és közlekedési miniszter, Balaicz Zoltán polgármester és Vizlendvai László, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum főigazgatója (b-j) a Ganz Ábrahám Technikum több mint 1,7 milliárd forintból elkészült új, duális tanműhelyének átadásán Zalaegerszegen 2026. március 26-án (Fotó: Katona Tibor / MTI)

Az építési és közlekedési miniszter a Ganz Ábrahám Technikum több mint 1,7 milliárd forintból elkészült új, duális tanműhelyének átadása kapcsán beszélt arról, hogy helyben 900 diák, országosan pedig 330 ezer tanuló részesült ebből a fejlesztési programból, ami az elmúlt évtizedek legnagyobb oktatási beruházása. Nyilvánvalónak nevezte, hogy minden szülő arra törekszik, hogy gyermeke felsőoktatási intézménybe kerüljön, „tehetsége, tudása, szorgalma, felkészültsége szerint boldoguljon”.

Legalább ilyen fontos azonban, hogy a magyar társadalom gerincét, a középosztály tartópillérét a technikumot, szakközépiskolát végzett, érettségizett munkavállalóknak, szakembereknek, mestereknek, munkásoknak kell alkotnia

 – jelentette ki a politikus.

Nagy kihívás a mai világban, miként lehet rávenni a fiatalokat arra, hogy „ne menjenek, hanem maradjanak, és próbáljanak itt helyben boldogulni”, aminek legfontosabb feltétele nyilvánvalóan az, hogy a városnak legyen gazdasági perspektívája, gazdasági növekedése – mondta. Hozzátette:

ezért kötött a kormány az elsők között szerződést Zalaegerszeggel a Modern városok program keretében, és ezért támogatta miniszterként Palkovics László kiemelten a város gazdasági, ipari újjáépítését és újjászervezését.

„Az egyik nagy siker Zalaegerszeg az elmúlt 16 év kormányzásából, mert egy célját kereső város számára teremtettünk egy lehetőséget, amellyel a város tudott élni” – fogalmazott. Felidézte, hogy Kecskeméten felépült már a második Mercedes-gyár, a Hortobágy szélén létrejött a világ legmodernebb BMW-gyára, Szegeden 330 hektáron születik meg a legmodernebb kínai autógyár Európában. Ezek a példák a miniszter szerint azt bizonyítják, hogy „mi, magyarok, ha összefogunk, ha van egy kormány, amely megpróbál lehetőséget teremteni a vidéki települések számára”, akkor egy vidéki közösség számára beláthatatlan perspektíva nyílik.

Kifejtette:

 Zalaegerszeg hasonlót lépett, részben az autóiparhoz, részben a védelmi iparhoz kapcsolódva, és abban, hogy „Magyarország általában a háború vesztese, abban vannak kivételek, mert lehet, hogy Zalaegerszeg lesz a fegyverkezési verseny egyik nyertese”.

Szerinte senki nem gondolta át eléggé mélyrehatóan, mit jelentett az, hogy a Rheinmetall Zalaegerszegen megnyitott egy perspektívát, ami után kitört az orosz–ukrán háború.

„Elképesztő gigantikus összegekben fegyverkezik Európa, és ebben a fegyverkezési versenyben a kutatásnak, az innovációnak, a fejlesztésnek óriási jelentősége lesz” – mondta Lázár János. A Rheinmetallt az értéke, részvényei, árfolyama, perspektívája néhány év alatt a világ egyik vezető vállalatává tette, vezető befektetési célponttá és kitörési lehetőséggé, bár arról lehet intellektuális vitákat folytatni, hogy ez jó dolog, vagy nem – jegyezte meg.

A realitás szerinte az, hogy a következő tíz év nagy iparága Magyarországon az autóipar mellett a biztonsági, védelmi szektor, és ebbe invesztálni nagyon helyes. 

„Zalaegerszeg ugyanúgy előre fog törni, mint Győr, Kecskemét, Szeged vagy Debrecen, és Zalaegerszeg lesz a magyar védelmi ipar (…), a kutatás-fejlesztés-innováció centruma és fókuszpontja”

 – fogalmazott.

Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Pécs, Baja, az ország déli, délkeleti része, Békéscsaba, Szeged még fejlődési potenciállal rendelkezik, nem az a cél, hogy Zalaegerszegről mindenki Budapestre költözzön, hanem az, hogy Zala vármegyében mindenki helyben boldoguljon – szögezte le.

Lázár János szerint 

arra van szükség, hogy a választók stratégiában és perspektívában is gondolkodjanak, és a jelenlegi kormányzat az, amelyik szövetséget kínál a vidékiek számára, amelyik azt akarja, hogy ne a nyolcmillió vidéken élő magyar ember legyen a legnagyobb kisebbség.

Kijelentette: abban hisz, hogy Magyarországon „nem a kiművelt emberfőkből kell kevesebb, hanem a szakikból, a munkásokból kell több”. A jövőben az országnak, a Fidesznek, „sokkal erősebben kell a munkásokra, melósokra, az általuk szervezett vagy a belőlük szerveződő középosztályra építenie, és nyugodtan kell vállalnunk azt, hogy mi ennek a társadalmi csoportnak a leghatékonyabb érdekképviselői vagyunk”, a munkás középosztályra támaszkodva és építkezve a legerősebb társadalmat hozzuk létre Közép-Európában – mondta.

Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz–KDNP) azt mondta: bár 2013 óta az önkormányzatok már nem fenntartói az iskoláknak, de egy magára valamit is adó megyei jogú városnak egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kapcsolatot ápol a helyi oktatási intézményekkel. Zalaegerszegen ezek ugyanúgy a városhoz tartoznak, ezért is hajtanak végre közösen fejlesztéseket.

Az elmúlt években olyan gazdasági ökoszisztéma alakult ki a városban, ahol egy helyen van jelen a termelés, a kutatás, a fejlesztés, az innováció, az együttműködés a szakképzéssel és az egyetemekkel.

 A Zalaegerszegen működő cégeknek nagy igényük van jó szakemberekre, ezt szolgálja a duális szakképzési centrum, amely több milliárd forintos fejlesztéssel részben már korábban elkészült, most pedig új csarnokkal bővült – emelte ki a polgármester.

Szilasi Gábor, az észak-zalai térség fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, zalaegerszegi önkormányzati képviselő arról beszélt, hogy ez a fejlesztés egy jövőbe mutató beruházás, ami bővíti a helyi fiatalok lehetőségeit, de a város és a vármegye gazdaságát is erősíti. Az elmúlt években a térségben megvalósult ipari beruházások azt mutatják, hogy olyan tudásra van szükség, ami valódi piacképes szakmát ad a fiatalok kezébe, ez az intézmény pedig a járműipar, a gépészet és az ipari informatika területén kínál korszerű tudást a diákoknak – mondta.

Borítókép: Lázár János építési és közlekedési miniszter beszédet mond a Ganz Ábrahám Technikum több mint 1,7 milliárd forintból elkészült új, duális tanműhelyének átadásán, Zalaegerszegen 2026. március 26-án (Forrás: MTI/Katona Tibor)

További játékainkhoz kattintson ide!