Lázár János: Nehézsúlyú bokszmeccsre nem küldhetünk pehelysúlyú versenyzőt, egy Magyar Péterre nem bízhatjuk a jövőt!

Az építési és közlekedési miniszter a Kossuth téren a Békemenet részvevői előtt kijelentette: – Mi vagyunk többen! Az erő velünk van!

Fotó: Polyák Attila

Lázár János 12 pontja

Majd méltón 1848 emlékéhez, Lázár János 12 pontja következett:

1. Jólét és normalitás, az apa férfi, az anya adómentes.

2. Otthont a hazában, 3 százalékos lakáshitel, egymilliós támogatás a közszolgáknak.

3. Marad a rezsicsökkentés, kevesebb költség, több munkahely.

4. Mindenki dolgozzon, aki tud, ötmillió munkahelyet, egymilliós átlagbért, ezereurós minimálbért.

5. Tisztelet a nőknek, a feleségünkre hallgatunk és nem lehallgatjuk.

6. Hála az időseknek. Megvédjük a 13. havi nyugdíjat és megcsináljuk a 14. havit.

7. Magyarország a magyaroké, van kerítés, nincs migráns. 

8. A magyar melós munkáján ne a külföldi multi kaszáljon. 

9. Most a vidék jön, új esélyt és több pénzt minden vidéki fiatalnak. 

10. Zéró tolerancia a drogokkal szemben.

11. Unió Ukrajnával. Na ez biztos nem lesz!

12. Az elmúlt 16 évben több volt a jó, mint a rossz.

Hallgass az eszedre, figyelj a zsebedre és szavazz a a Fideszre

– hangsúlyozta, majd úgy folytatta, a nyugodt erőben nemcsak a nyugodt, hanem az erő is fontos. – Az erő velünk van – zárta beszédét Lázár János.

Fotó: Polyák Attila

Ünnep a Kossuth téren

Lázár János az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mond beszédet. Az építési és közlekedési miniszter a központi ünnepség keretében, a Kossuth téren szólal fel Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepén, amely a nemzeti szuverenitásért, a polgári szabadságjogokért és a függetlenségért vívott küzdelmet jelképezi. 

Ma is aktuális az 1848–49-es forradalom és szabadságharc üzenete

Lázár János nemrégiben arról beszélt, a szívünk fölé tűzött kokárda most a „régi vágású” európai demokráciáért, a nemzeti önrendelkezésért, a józan ész hatalmáért és a teremtett világ tiszteletéért vívott küzdelmet is jelképezi.

A tárcavezető szerint az 1848–49-es események a jelenkor számára is aktuális üzenetet hordoznak, hiszen megint olyan időket élünk, amikor a múltbeli eseményeknek éppen a legdrámaibb, leginkább húsbavágó kérdésekre való válasza válik aktuálissá. 

Sorsunk legfontosabb ügyeiben, mint élet és halál, háború és béke kérdésében, ki hozhatja meg a végső döntést: mi, magyarok, vagy mások helyettünk, a hátunk mögött, illetve a fejünk felett?

– tette fel a kérdést, majd rámutatott: sajnos ismét van olyan hatalmi központ, melynek kedve támadt úgy viselkedni és diktálni a magyaroknak, ahogy annak idején a császári Bécs tette. Ma is vannak Bach-huszárok, akik adminisztratív és politikai, hatalmi eszközökkel követnek el zsarnokságot, csak most máshogy hívják őket – fogalmazott. Képesek egy egész országot, nemzetet perbe fogni és megfosztani a jussától, csak azért, hogy kikényszerítsék az általuk vallott új birodalmi politika érvényesítését – jegyezte meg.

A miniszter szerint ez a politika három szóban foglalható össze: migráció, gender és háború, cserébe a kormány válasza is három szó csupán: nem, nem és nem – Mi, magyarok a két világháború áldozatai és legnagyobb vesztesei vagyunk, ezért már nem hagyhatjuk, hogy a harmadik világháborúba belerángassanak bennünket, és nem vívhatunk háborút határainkon belül sem, pláne idegen érdekekért, távoli hatalmak megosztási kísérleteinek engedve – húzta alá Lázár János.

Borítókép: Lázár János a Kossuth téren (Fotó: Polyák Attila)