Nem fogok mindent elmondani, mert akkor megbukunk – Magyar Péter felkarolta a baloldal nagy álmát

Régi balliberális törekvés élére áll Magyar Péter, amikor a vagyonadóról beszél. A közteher bevezetését idehaza korábban az SZDSZ is támogatta, a volt liberális párt néhány vezetője, szakértője, háttérembere pedig mára éppen a Tisza mellett kötött ki. A tiszás önleleplező nyilatkozatokat bemutató cikksorozatunk legújabb részében idézünk Bojár Gábortól és Petschnig Mária Zitától, miközben bemutatjuk azt a három mozzanatot, ami arra utal, hogy hatalmas veszélyt rejt, ha Magyar Péterék átveszik a balliberális megszorítási ötleteket.

A vagyonadó Magyar Péterék állatorvosi lova. Az állítás bár erős képzavar, attól még igaz, a közteher ügyében ugyanis benne van minden, ami a Tiszát jellemzi. Egyrészt olybá tűnik, hogy Magyarék kapkodnak, de legalábbis rögtönöznek. 

A pártelnök először érdemben 2025 augusztusában beszélt a vagyonadóról, akkor azt közölte, hogy a közteher az ötmilliárd forint feletti vagyonokra vonatkozna, mértéke pedig egy százalék lenne. 

Később azonban tartottak egy tiszás közvélemény-kutató szavazást, amelyben a vagyonadót érintő kérdésben már egymilliárd forintos összeghatár szerepelt. Végül novemberben kiszivárgott a Tiszának készült hatszáz oldalas megszorítócsomag, ami még szigorúbb elképzeléseket tartalmazott, és már 

ötszázmillió forint feletti vagyonra kivetné az adót, aminek kulcsa 6,5 százalék lenne.

Cikksorozatunkban később részletesen ismertetjük a pártnak írt csomagot, így annak vagyonadóval foglalkozó fejezetét is, most azonban a Magyar Péterék körül mozgolódó balliberális, elsősorban SZDSZ-kötődésű szakértőkre, háttéremberekre koncentrálunk.

A vagyonadó ügye ugyanis – és ez a második árulkodó mozzanat – rámutat arra, hogy a Tisza nagyon is nyitott a balliberálisok adóemelő elképzeléseire. Érdemes felidézni, hogy idehaza 2009-ben, a nagy megszorítások idején a szocialista kabinet alkotott törvényt a vagyonadóról. A jogszabály értelmében a közteher – bizonyos értékhatár figyelembevétele mellett – az ország szinte minden ingatlanára vonatkozott, emellett adót szedtek volna bizonyos nagy értékű vagyontárgyak után is. A szabályokat végül nem alkalmazták, az Alkotmánybíróság ugyanis 2009 végén elkaszálta a terhet. 

A vagyonadó egyik hazai támogatója a ma már nem létező SZDSZ volt.

Az az SZDSZ, amelynek vezető személyiségei most éppen Magyar Péter és a Tisza Párt körül csoportosulnak. S ha már ott vannak, ötleteket fogalmaznak meg például a többkulcsos adóról, az szja növeléséről vagy az anyák adómentességének eltörléséről.

 

A nagyvállalkozó, aki pénz és ötletet is ad

Korábbi írásainkban említést tettünk már Bojár Gáborról. A Graphisoft alapítójáról megírtuk, hogy az SZDSZ berkeiből érkezett, ahogy azt is, hogy anyagilag is támogatta a Tiszát. A milliárdos ötletekkel is szolgált, egyebek mellett érvelt a vagyonadó mellett. Bojár 2025 szeptemberében egy interjúban egyenesen azt mondta, hogy befizetné a rá eső sarcot – ezt az egyszázalékos ráta és az ötmilliárdos értékhatár ismeretében jelentette ki. A G7 felvetette, hogy Bojár vagyona nagyjából ötvenmilliárd forint lehet, ezért annak megadóztatása biztosan negatívan érintené. Ő erre azt válaszolta, hogy már ki is számolta, mennyit kellene lerónia. „Elmondtam a feleségemnek, hüledezett, de én ezzel együtt azt mondom, hogy jogos. Vagyonadó sok fejlett országban van, nem tartom igazságosnak, hogy Magyarországon nincs. Akinek nagyobb vagyona van, annak nagyobb részt kell vállalnia a közösség terheiből” – fogalmazott.

A nagylelkűséget és a társadalmi felelősségvállalást sugalló üzenethez két megjegyzés fűzhető. Egyfelől ha egy jól menő cég vagy magánszemély magára vállalna bizonyos segítségnyújtást, ezt szinte bármikor, bármilyen formában megtehetné. Vagyonadó nélkül is. Emellett szintén csúsztatás, hogy sok fejlett országban van ilyen teher. 

Európában mindössze három állam alkalmaz klasszikus vagyonadót: Spanyolország, Norvégia és Svájc. Másutt akadnak ugyan részleges vagy speciális elvonások, de azzal együtt is legfeljebb hat-kilenc európai ország vezetett be efféle terhet.

 

Pedig a baloldal nagyon akarta

A vagyonadó ugyanakkor olyannyira része a mai ellenzéki nyilvánosságnak, hogy a téma a múlt év végén még egy konferencián is felmerült. Az eszmecserét az a Republikon szervezete, amelynek vezetőjével, Horn Gáborral cikksorozatunk korábbi részeiben már foglalkoztunk. Itt és most csak azt rögzítjük, hogy a konferencián a 2002 és 2009 közötti időszak több minisztere, így a szocialista Veres János és Draskovics Tibor, valamint a szabad demokrata Csillag István is felszólalt. 

Draskovics arról beszélt: amikor korábban vagyonadót akartak bevezetni, akkor nem sikerült hitelesen elmagyarázni, hogy az miért volna igazságos, miközben a Fidesz el tudta mondani, szerinte miért lenne rossz.

 Mindhárom volt miniszter dolgozott vagyonadó előkészítésén – sikertelenül.

 

Petschnig erről is beszélt

Akad más baloldali vélemény is vagyonadó-ügyben, ugyanis az a Petschnig Mária Zita is kifejtette a témában az álláspontját, aki egyrészt erősen kötődik a baloldali-liberális világhoz, másrészt az első tiszásként is emlegetett Kéri László felesége, harmadrészt megannyi megszorítási ötlete van, negyedrészről rendszeres fellépője tiszás rendezvényeknek. Éppen ezek egyikén beszélt egy kérdés után a vagyonadóról. A mádi közösségi házban Petschnig így fogalmazott: – Aki áfacsökkentést mond, annak adóemelést is kell mondani. 

Hozzátette, hogy ha „Péter”, mármint Magyar nem meri bevezetni a vagyonadót, amit eddig senki sem mert, akkor nem tudja, honnan érkezhet bevétel.

 Itt Kéri László közbevágott, és azt mondta – tévesen –, hogy a tízmilliárd feletti vagyonokra be akarja vezetni. Petschnig reakciója sokatmondó volt: – Akkor meg ki fogják hozni, hogy 9,9 milliárd meg kiviszik.

Petschnig tehát egyrészt elismerte, hogy Magyaréknak adóemelésre kell készülniük, másrészt arra is rámutatott: a vagyonadót beszedni az egyik legnehezebb adóhatósági feladat. Főként azért, mert a gazdagok több módszerrel is könnyen eltüntethetik, kimenekíthetik a vagyonukat. Ezzel el is jutottunk a harmadik problémát okozó ponthoz: ha a kormány jelentős bevétellel számol a vagyonadóból, de nem tudja azt beszedni, pillanatok alatt hatalmas hiány keletkezhet.

Az elmaradt pénzeket pedig a tapasztalat szerint a balliberálisok általában azokon vasalják be, akik nem elég gazdagok ahhoz, hogy elbújjanak az adóhatóság elől: a középosztálytól és a nyugdíjasoktól.

Cikksorozatunk következő részében még maradunk a Tisza mögé felsorakozott megszorításpárti szakértőknél, és bemutatjuk, hogyan beszélnek azokról, akiknek ki kellene fizetniük elképzeléseik költségeit. Vagyis az adófizetőkről.

(Folytatjuk)