A választás után fehéren-feketén kiderült, hogy a Tisza nem mondott igazat az akkumulátorgyárakról

Helyreigazítás: valótlanul állítottuk, hogy négy nappal a választás után a Greenpeace beismerte, hogy a gödi Samsung-gyár semmilyen káros anyagot nem bocsátott ki.

A kormány felhívta a figyelmet, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal rendszeresen végzett és végez környezet- és munkavédelmi ellenőrzéseket. Az elmúlt években a kormányhivatal összesen több mint négyszázmillió forint bírságot szabott ki a Samsungra, ugyanakkor

semmi olyan szennyezést nem tapasztalt, amely a gyáron kívül bármilyen hatást gyakorolt volna.

Csak a gyáron belül, zárt térben fordult elő szabálytalanság, amit a legszigorúbban szankcionáltak. 2025. március 4-én például kiszemcsésedés miatt szabtak ki bírságot. Ugyanakkor mint kiderült, a fekete por egyértelműen grafitból származott, és semmilyen káros következménnyel nem járt. Ez azonban nem számított, a rágalomhadjárat már felépült.

A Tisza kampánytémája lett a gödi gyár

Magyar Péter a választási kampányban is elővette a témát. A közösségi oldalán az eredeti pletyka alapját szolgáltató Greenpeace-jelentést felnagyítva, állítólagos bennfentes információkra hivatkozva arról beszélt, hogy a gyár környezetében talált rákkeltő anyagok koncentrációja elérhette a határérték 510-szeresét is. Márciusban arról beszélt, hogy azonnali válaszokat vár a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár vezetőitől és a magyar kormánytól többek között arra, hogy igazak-e a sajtóban megjelent egészségügyi határérték-túllépések.

Forrás: Facebook

Egyik posztjában többek közt közölte: „Jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda tanúként hallgatja ki a gödi tényfeltáró videóban nyilatkozó férfit.” Egy volt szállítmányozóra utalt, aki azt állította, hogy a hatósági ellenőrzések idejére eltávolították a veszélyes anyagokat. Magyar Péter azt is állította, hogy a gyár sokszor kikerülte a hatósági tiltásokat, és többször azt mondta, hogy a kormányzat szemet huny a veszélyes gyakorlat felett.

Végül a kampány betetőzéseként a Tisza Párt petíciót indított az állítólagos szennyezések kivizsgálása érdekében.

A választás után nagyot fordult a világ

Beszédes, hogy a fent említett petíciónak az eredményéről semmit nem kommunikált a Tisza Párt. Nem véletlenül – mutat rá az Ellenpont.

A lap emlékeztet: a Tisza Párt súlyos vádjai ütköznek az egész botránynak megágyazó Greenpeace friss mérési eredményeivel. Felidézték: az akkumulátorgyárak hatalmas külföldi tőkebefektetéseket vonzanak az országba. Olyan multinacionális vállalatok, mint például a CATL vagy a Samsung SDI milliárd eurós projekteket indítottak Magyarországon. Ezek a beruházások közvetlenül növelik a GDP-t és hozzájárulnak az ipari termelés bővüléséhez.

A beruházások nemcsak a gyártókapacitás növekedését jelentik, hanem az infrastruktúra fejlődését is ösztönzik: új utak, vasúti kapcsolatok és energiahálózatok épülnek ki, különösen az olyan ipari központokban, mint Debrecen vagy Göd.

A Greenpeace 2026 márciusában átfogó vízmintavételi vizsgálatot végzett a Magyarországon épülő akkumulátorgyárak és NMP-feldolgozók környezetében. A szervezet összesen tíz mély- és sekély kútból származó vizet elemezett:

• Gödön (a Samsung SDI környezete),
• Komáromban (SK-akkugyár és NMP-üzem), valamint
• Sóskúton és Tárnokon (Dongwha elektrolit- és NMP-üzemek közelében).

A mintákat akkreditált laboratóriumban nézték meg antimon, arzén, kobalt, lítium, nikkel és N-metil-pirrolidon (NMP) jelenlétére. Az eredmények nem mutattak határérték feletti szennyezést. Egyik mintában sem találtak olyan szennyeződést, amely határértéket meghaladó vagy egészségügyi szempontból jelentős lenne.

Egy komáromi minta lítiumszintje enyhén magasabbnak bizonyult az átlagosnál, de a Greenpeace hangsúlyozta, hogy ez az érték még így is nagyságrendekkel alacsonyabb a veszélyes szintnél. A mérés tehát azt mutatta, hogy a vizsgált tíz pont esetében a vizsgált anyagokban nem volt kimutatható jelentős szennyezettség.

Az iparághoz köthető beruházások mértéke mára meghaladta a 26 milliárd eurót, az iparág pedig a következő négyéves ciklusban a magyar GDP öt–tíz százalékát is adhatja.

Egy ilyen mértékű bevételforrást egy kormány sem nélkülözhet, különös tekintettel arra, hogy Magyar Péter a hazai GDP három-négy százalékát kitevő ígéretcunamit jelentett be a választási kampányban. Vagyis a Tisza alól végképp kiszaladna a fedezet, ha ellehetetlenítené az akkumulátoripart – olvasható az Ellenpont cikkében.

Borítókép: A Samsung SDI gödi gyára (Fotó: VG/Kallus György)