A választás után fehéren-feketén kiderült, hogy a Tisza nem mondott igazat az akkumulátorgyárakról

Az akkumulátorgyárak a választás előtt veszélyesek voltak, utána már nem – hívja fel a figyelmet az Ellenpont. Különös tekintettel arra, hogy Magyar Péter ígéretcunamit jelentett be, amit finanszírozni is kell, most már nagyon is kelleni fognak az üzemek.

Négy nappal a választás után a Greenpeace beismerte, hogy a gödi Samsung-gyár semmilyen káros anyagot nem bocsátott ki. Pedig éppen a nemzetközi zöldszervezet kezdte el terjeszteni, amire a Tisza Párt komplett lejáratókampányt felépített, és azt állították, hogy a kormány eltitkolja a nagy akkumulátorgyárak mérgező tevékenységét – idézte fel az Ellenpont.

Választás utáni Greenpeace-beismerés: a gödi Samsung-gyár nem bocsátott ki veszélyes anyagot. Fotó: MTI/Mónus Márton

Most azonban bebizonyosodott, hogy mindez nem felel meg a valóságnak, és Magyar Péterék politikai számításból keltettek pánikot. A kommunikációs fordulat nem a véletlen műve, hiszen az országnak a kormányváltás után is szüksége lesz az akkumulátorgyárakra – mutat rá a lap.

A gödi Samsung-gyár ügye központi témája volt az elmúlt évek kormányellenes hadjáratának, amit a kampányában Magyar Péter úgy foglalt össze:

A gödi akkumulátorgyár története maga a NER: korrupció, hazugság, ázsiai gazdasági migránsok, egészségkárosítás, természetkárosítás, elhallgattatott hatóságok, megfélemlített munkavállalók, behódolás a szennyező ázsiai multinak.

 

A tiszás sajtó a gyárak veszélyességéről cikkezett

A sorra megjelenő cikkek célja nem volt más, mint hogy bebizonyítsák: az akkumulátorgyárak veszélyesek a környezetre, a kormányzati támogatásuk pedig mind erkölcsileg, mind gazdaságilag elhibázott lépés.

A sort az Átlátszó kezdte 2024-ben, amikor arról írt, hogy 2018 óta nem jelölték ki az előírt veszélyességi zónákat a gyár körül. 2025-ben aztán a Greenpeace azt állította, hogy a mérések szerint a gödi gyár környékén a talajban talált nikkelszennyezés meghaladta a határérték dupláját. Év végére az állítólagos határérték-átlépést a baloldali sajtó politikai kontextusba helyezte, a HVG felháborodott szalagcímben hirdette, hogy 133 milliárd forint állami támogatást kapott a gyár, azt megelőzően pedig négy korábbi alkalommal is részesült állami forrásokból. A lap azt sugalmazta, hogy a gyárat annak ellenére támogatja a kormány, hogy a gyár szennyezi a környezetet. Majd ismét az Átlátszó jelentkezett egy tényfeltárónak szánt anyaggal, amelyben a kész narratívát közölték: „A Samsung SDI folyamatosan veszélyezteti a környezetet és a lakosságot, méghozzá a magyar hatóságok tudtával.” A Telex sem maradt le a riogatásban.

A kormány felhívta a figyelmet, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal rendszeresen végzett és végez környezet- és munkavédelmi ellenőrzéseket. Az elmúlt években a kormányhivatal összesen több mint négyszázmillió forint bírságot szabott ki a Samsungra, ugyanakkor

semmi olyan szennyezést nem tapasztalt, amely a gyáron kívül bármilyen hatást gyakorolt volna.

Csak a gyáron belül, zárt térben fordult elő szabálytalanság, amit a legszigorúbban szankcionáltak. 2025. március 4-én például kiszemcsésedés miatt szabtak ki bírságot. Ugyanakkor mint kiderült, a fekete por egyértelműen grafitból származott, és semmilyen káros következménnyel nem járt. Ez azonban nem számított, a rágalomhadjárat már felépült.

A Tisza kampánytémája lett a gödi gyár

Magyar Péter a választási kampányban is elővette a témát. A közösségi oldalán az eredeti pletyka alapját szolgáltató Greenpeace-jelentést felnagyítva, állítólagos bennfentes információkra hivatkozva arról beszélt, hogy a gyár környezetében talált rákkeltő anyagok koncentrációja elérhette a határérték 510-szeresét is. Márciusban arról beszélt, hogy azonnali válaszokat vár a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár vezetőitől és a magyar kormánytól többek között arra, hogy igazak-e a sajtóban megjelent egészségügyi határérték-túllépések.

Forrás: Facebook

Egyik posztjában többek közt közölte: „Jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda tanúként hallgatja ki a gödi tényfeltáró videóban nyilatkozó férfit.” Egy volt szállítmányozóra utalt, aki azt állította, hogy a hatósági ellenőrzések idejére eltávolították a veszélyes anyagokat. Magyar Péter azt is állította, hogy a gyár sokszor kikerülte a hatósági tiltásokat, és többször azt mondta, hogy a kormányzat szemet huny a veszélyes gyakorlat felett.

Végül a kampány betetőzéseként a Tisza Párt petíciót indított az állítólagos szennyezések kivizsgálása érdekében.

A választás után nagyot fordult a világ

Beszédes, hogy a fent említett petíciónak az eredményéről semmit nem kommunikált a Tisza Párt. Nem véletlenül – mutat rá az Ellenpont.

A lap emlékeztet: a Tisza Párt súlyos vádjai ütköznek az egész botránynak megágyazó Greenpeace friss mérési eredményeivel. Felidézték: az akkumulátorgyárak hatalmas külföldi tőkebefektetéseket vonzanak az országba. Olyan multinacionális vállalatok, mint például a CATL vagy a Samsung SDI milliárd eurós projekteket indítottak Magyarországon. Ezek a beruházások közvetlenül növelik a GDP-t és hozzájárulnak az ipari termelés bővüléséhez.

A beruházások nemcsak a gyártókapacitás növekedését jelentik, hanem az infrastruktúra fejlődését is ösztönzik: új utak, vasúti kapcsolatok és energiahálózatok épülnek ki, különösen az olyan ipari központokban, mint Debrecen vagy Göd.

A Greenpeace 2026 márciusában átfogó vízmintavételi vizsgálatot végzett a Magyarországon épülő akkumulátorgyárak és NMP-feldolgozók környezetében. A szervezet összesen tíz mély- és sekély kútból származó vizet elemezett:

• Gödön (a Samsung SDI környezete),
• Komáromban (SK-akkugyár és NMP-üzem), valamint
• Sóskúton és Tárnokon (Dongwha elektrolit- és NMP-üzemek közelében).

A mintákat akkreditált laboratóriumban nézték meg antimon, arzén, kobalt, lítium, nikkel és N-metil-pirrolidon (NMP) jelenlétére. Az eredmények nem mutattak határérték feletti szennyezést. Egyik mintában sem találtak olyan szennyeződést, amely határértéket meghaladó vagy egészségügyi szempontból jelentős lenne.

Egy komáromi minta lítiumszintje enyhén magasabbnak bizonyult az átlagosnál, de a Greenpeace hangsúlyozta, hogy ez az érték még így is nagyságrendekkel alacsonyabb a veszélyes szintnél. A mérés tehát azt mutatta, hogy a vizsgált tíz pont esetében a vizsgált anyagokban nem volt kimutatható jelentős szennyezettség.

Az iparághoz köthető beruházások mértéke mára meghaladta a 26 milliárd eurót, az iparág pedig a következő négyéves ciklusban a magyar GDP öt–tíz százalékát is adhatja.

Egy ilyen mértékű bevételforrást egy kormány sem nélkülözhet, különös tekintettel arra, hogy Magyar Péter a hazai GDP három-négy százalékát kitevő ígéretcunamit jelentett be a választási kampányban. Vagyis a Tisza alól végképp kiszaladna a fedezet, ha ellehetetlenítené az akkumulátoripart – olvasható az Ellenpont cikkében.

Borítókép: A Samsung SDI gödi gyára (Fotó: VG/Kallus György)