Nem sok idejük maradt a diákoknak, hamarosan kezdődik az érettségi

Mutatjuk milyen dátumokra kell figyelni.

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Még három hetük van felkészülni a 2026-os érettségi-időszakra a diákoknak. Az idei május–júniusi tavaszi érettségi vizsgák május 4-én kezdődnek, és az írásbeli vizsgák egészen május 22-ig tartanak majd. Egy rövid pihenő után pedig a szóbeli vizsgák következnek. Azoknak, akik emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára is jelentkeztek, kevesebb idejük lesz felkészülni, ezeket ugyanis június 3. és 10. között tartják. A középszintű szóbeli érettségi vizsgákra pedig június 15. és július 1. között kell készülniük a diákoknak. Az idei május–júniusi tavaszi érettségi vizsgákra január végétől egészen február 16-ig lehetett jelentkezni, azokra, akik ezt megtették szokás szerint a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vár először.

Hamarosan kezdődik az érettségi-időszak Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Sűrű hetek várnak a diákokra

Május 4-én reggel 9-kor nem csak az emelt és a középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségivel kezdődik az érettségi időszak, emellett középszinten magyar mint idegen nyelv írásbeli vizsga is lesz. Május 5-én, a második napon szintén reggel 9-kor a matematika-feladatsorokkal kell szembenézniük az érettségizőknek. Ezt követi 6-án a történelem, szintén reggel 9-kor. A német nyelven érettségizők 7-én kicsit fellélegezhetnek, ugyanis aznap angolérettségikkel folytatódik a sor, a német nyelvet tanuló diákokra 8-án kerül sor. Ezzel le is zárul a szinte mindenki számára kötelező négy tárgy. 

A sikeres érettségi vizsga azonban öt tárgyból áll, így minden diáknak kell választania egyet.

A választható tárgyak emelt és középszintű írásbeli érettségi vizsgái május 11-én kezdődnek. Ettől kezdve a kisebb létszámok miatt egy nap már két tárgy vizsgáját is megtartják, a korábbi reggel 8 órakor, míg a későbbi délután 2-kor kezdődik minden vizsganapon. 

Nem mindegy, hány százalékos az érettségi

Az érettségijegy mind emelt, mind középszinten a megszerzett pontok százalékos arányából alakul ki. Az írásbeli vizsgán elért pontokat és – ha van – a szóbelin megszerzett pontokat összeadják, majd százalékká alakítják. Ez alapján adják az osztályzatot: 80 százalék felett jelest, 79 és 60 százalék között jót, 59 és 40 százalék között közepest, 39 és 25 százalék között elégségest, míg 25 százalék alatt elégtelent szerezhetnek a diákok. Osztályzatban így nincs különbség az emelt és a középszintű érettségik között, az emelt szintű esetében azonban, ha valaki elér legalább 45 százalékot, akkor plusz 50 pontot kap a diák az egyetemi felvételijén, így az emelt szintű teljesítmény jelentősen növelheti a felvételi esélyeket, különösen a pontszámításnál.

Minden százalék pontot ér

Az egyetemre felvételizni kívánó diák pontszámát az érettségi és a tanulmányi eredmények alapján számítják, ezeken kívül vannak intézményi pontok is. Az érettségiért járó pont az egyetem szakja által előírt két tárgy százalékos eredményének összegéből adódik, így legfeljebb 200 pontot érhet, emelt szintű vizsga esetén a százalékos eredmény ugyanúgy számít, és csak kötelező emelt szintnél adhat pluszpontot. A tanulmányi pontok az utolsó két tanév átlagából számítódnak, szintén maximum 200 pontig. Ezeken felül adhatók az intézményi pontok is, például versenyek, tudományos diákköri eredmények vagy nyelvvizsgák alapján, legfeljebb 100 pont értékben. 

A teljes felvételi pontszám így összesen 500 pont lehet, és a jelentkezőket a megszerzett pontszám alapján rangsorolják.

A felvételi ponthatár minden évben változik, a jelentkezők teljesítményétől függően, és ez határozza meg, ki kerülhet be az adott szakra.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)