Kérdőjelek az ózdi Hétes-telepen: egykori lakó rántotta le a leplet Bódis Kriszta tevékenységéről

Komoly kritikákat fogalmazott meg Bódis Kriszta Hétes-telepen végzett munkájával kapcsolatban Váradi Róbert, aki korábban maga is az ózdi városrész lakója volt. Állítása szerint a Bódis Kriszta szervezetének juttatott többmilliárdos támogatások ellenére a területen élők életkörülményei érdemben nem javultak, sőt bizonyos szempontból romlottak.

– A Hétes-telep egykor vegyes lakosságú, rendezettebb környezet volt, ahol magyarok és romák együtt éltek – idézte fel Váradi Róbert. Elmondása szerint mára azonban az ózdi városrész állapota jelentősen leromlott, és az infrastruktúra hiánya mindennapos problémát jelent az ott élők számára, ezen pedig mit sem javított Bódis Kriszta éveken át tartó „jóemberkedése”. 

Fotó: Hatlaczki Balázs

Nincs vezetékes víz, nincs csatornázás, sok házban még alapvető higiéniai feltételek sem adottak

 – fogalmazott. Hozzátette: bár létrejött egy közösségi fürdési lehetőség Bódis Kriszta szervezetének ténykedése nyomán, annak használata korlátozott, mivel egyetlen kulcs van csak a helyiséghez.

A volt lakó szerint a rendelkezésre álló forrásokból – amelyek milliárdos nagyságrendűek is lehettek – sokkal átfogóbb fejlesztéseket lehetett volna megvalósítani. Példaként említette a vízvezeték-hálózat kiépítését, az utak rendbetételét vagy az épületek felújítását.

Váradi Róbert úgy látja, hogy a telepen élők többsége elégedetlen az eddigi eredményekkel. 

Állítása szerint több helyi lakos is kritikusan nyilatkozott a programról, és vannak, akik személyes csalódásként élik meg a történteket.

Arra a kérdésre, hogy miért nem lett korábban hatósági következménye az állítólagos visszásságoknak, Váradi úgy vélekedett: elképzelhető, hogy az ellenőrzések hiányosak voltak, vagy túlzott bizalom övezte a program megvalósítóit. Kiemelte, mostanra a Hétes-telepen élők többsége látni sem akarja Bódis Krisztát.

Az egyik ott lakó mondta, hogy Bódis Kriszta ott volt a gyerekei keresztelőjén, de soha többé nem akarja látni. Nagyon rossz véleménnyel vannak róla. Csak azok nyilatkoznak Bódis Krisztáról még pozitívan, akiket helyzetbe hozott a telepen belül még évekkel ezelőtt

– tette hozzá Váradi Róbert. 

Mint ismert, azt az Ellenpont korábban feltárta, több mint egymilliárd forintot kapott Bódis Kriszta alapítványa egy Villum Foundation nevű dán alapítványtól, amely valamiért nem található meg a Van Helyed Alapítvány nyilvános beszámolóiban. Az alapítvány belső ügyeire rálátó forrás szerint a pályázat kulcsprojektje, a nyolcosztályos általános iskola soha nem valósult meg, és még csak az ötletről sem tudott senki az alapítványnál.

A kérdés ezek után az, hogy hová lett a támogatás? Ezzel a kérdéssel fordult a lap mind az alapítványhoz, mind Bódis Krisztához, de válasz máig még nem érkezett. Ám egy újabb, a Van Helyed ügyeire rálátó forrás kereste meg a szerkesztőséget, aki megerősítette, Bódis több esetben is átláthatatlan módon járt el a pályázati pénzek felhasználásánál. Megerősítette, hogy

a Villum Foundation két lépcsőben támogatta tizenegy éven keresztül a Van Helyed Alapítványt, összesen 1,1 milliárd forintnak megfelelő dán koronával mai árfolyamon számítva.

Az első lépcső 7 189 215 korona (363 422 582 forint) volt, amelyet a 2013–2017 közötti évekre kaptak, és célja szerint egyfajta általános működési támogatást jelentett olyan projektek megvalósításához, amelyek az alapítvány beszámolójában is szerepelnek. A támogatott programok között megtalálható a hátrányos helyzetű roma gyermekek tanidőn kívüli mentorálása, a gyermekek családjainak támogatása és épületek renoválása.

Ezek a projektek részben megvalósultak, bár a lap forrásai szerint hatékonyságuk legalábbis kétséges. Egyikük arról is beszámolt, hogy esetenként Bódis Kriszta egy részprojektet kétszer is „elkönyvelhetett” a Villum felé.

Forrás: Ellenpont

 

A Villum megduplázta a támogatást

A Villum a rákövetkező támogatási ciklusban, 2017-ben megduplázta a támogatását. A második lépcső 15 millió dán korona, vagyis mai árfolyamon 758 411 400 forint volt. Ugyanakkor a 2017-es év eredménykimutatása szerint az alapítvány teljes bevétele még a százmillió forintot sem érte el.

Forrás: Ellenpont

Ennek magyarázata lehetne, hogy a támogatást később vagy több részletben hívta le a Van Helyed, azonban a Velux csoport két alapítványától (Velux és Villum Foundation) összesen 500 millió forintnak megfelelő támogatást tüntetett fel csak Bódis, nem 1,1 milliárdot az évek alatt.

Ráadásul a Van Helyed beszámolói szerint ezek az elszámolt tételek nem a Villumtól, hanem a Veluxtól érkeztek.

Vagyis Bódisék beszámolói szerint sem az összeg, sem azok forrása nem vág egybe a Villum által készített, az Ellenpont birtokába jutott dokumentum adataival.

Mire ment el a pénz?

Bódis Kriszta alapítványa négy feladatot kapott a 758 millió forintos támogatás feltételeként: egy iskola, egy kollégium és kisegítő épületek építése, egy családi központ és egy módszertani központ létrehozása. A családi központ jelenleg szerepel a Van Helyed szolgáltatásai között, így ez teljesült, az iskola azonban soha nem épült meg, ahogy hozzá kapcsolódó kollégium sem készült el. A módszertani központot pedig egy évekkel korábban megvalósított projekt újbóli prezentálásával „teljesítette” Bódis.

A Villum Foundations belső dokumentumai alapján tehát nagyobb részben nem teljesítette a pályázati elvárásokat Bódis Kriszta. Mindez azért különösen érdekes, mert a Villum Foundation 2024-ben pályázati felhívást tett közzé, amelyben rapportőröket keresnek a közép-európai roma projektek átvilágítására. A vizsgált projektek körébe esett a Van Helyednek nyújtott két támogatás is, az átvilágítás eredményéről azonban nem adott ki semmilyen közleményt a Villum.

Borítókép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és Bódis Kriszta, a párt Budapest 2-es egyéni választókerületének jelöltje (Fotó: Hatlaczki Balázs)