A távollétében hoznak ítéletet Kovács Béla kémkedéséről

Letöltendő fegyházbüntetést kért a vádhatóság a KGBéla néven elhíresült egykori jobbikos EP-képviselő fellebviteli tárgyalásán. A fellebbviteli főügyészség szerint Kovács Bélát nemcsak beszervezte az egyik orosz titkosszolgálat, hanem kémkedett is az unió intézményei ellen.

Fegyházba küldené a fellebbviteli főügyészség a KGBéla néven elhíresült Kovács Bélát. Zárt ajtók mögött dől el, hogy a Jobbik volt EP-képviselője kémkedett-e, vagy csak beszervezték az oroszok.

Kovács Béla a Budapest Környéki Törvényszéken még személyes részt vett a kémkedés és költségvetési csalás miatt indult perében, ám a Fővárosi Ítélőtábla előtt várhatóan már nem jelenik meg, lévén hosszú hónapok óta Oroszországban tartózkodhat
Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet

A Fővárosi Ítélőtáblán e héten az ügyben két tárgyalási napot tűzött ki az eljáró bíró, majd jövő héten kihirdethetik az ítéletet is. A zárt tárgyalás elrendelése várható volt, hiszen első fokon a kémkedési vádat szintén zárt ajtók mögött tárgyalták. A táblabíróságon pedig tulajdonképpen csak a kémkedés tárgyában lesz mérvadó tárgyalás, a költségvetési csalás vádrészben eldőlt minden. Információnk szerint

Kovács Béla még tavaly Oroszországba távozott, felesége rokonaihoz, a pandémia miatt azóta sem tért vissza a Pilisben lévő ingatlanába.

Az előzetes hírek szerint az ítélőtábla a távollétében hoz majd ítéletet. (Erre a Büntetőeljárásról szóló törvény értelmében lehetőség van.)

Ismert, Kovács Bélát az unió intézményei elleni kémkedéssel és az unió kárára elkövetett költségvetési csalással vádolták meg. Az előkészítő ülésen hét év fegyház kiszabását indítványozta a vádhatóság, ha Kovács beismeri a terhére rótt bűncselekmények elkövetését és lemond a tárgyalás jogáról, a politikus azonban tagadott. Végül

a kémkedés alól felmentették első fokon, a költségvetési csalásban azonban elmarasztalták vádlott társaival együtt, és felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádhatóság fellebbezett, és a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványozta a Fővárosi Ítélőtáblánál, hogy állapítsa meg, Kovács Béla idegen hatalom kémszervezete beszervezett informátoraként hírszerző tevékenységet folytatott az Európai Unió intézményei ellen, ezért bűnösségét kémkedés bűntettében és magánokirat felhasználásának vétségében is állapítsa meg, valamint

ítélje halmazati büntetésül fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre is.

A Budapest Környéki Törvényszék első fokon tavaly szeptemberben felmentette Kovácsot a kémkedés vádja alól. A volt jobbikos politikus a vádirat lényege szerint 2010-től európai parlamenti képviselőként különböző bizottságokban vállalt szerepet, ez idő alatt pedig többször találkozott az Orosz Föderáció Katonai Hírszerző Szolgálatának (GRU) tisztjével. A tiszt a vádirat szerint az EU kül- és gazdaságpolitikájával kapcsolatos információkat kaphatott Kovácstól. Adatokat kaphatott például 2012 és 2014 között az Oroszországot érintő EU-s energetikai tárgyalásokról, Moldova uniós csatlakozási folyamatáról, valamint az EU Déli Áramlattal kapcsolatos álláspontjáról.

Ugyanakkor elmarasztalták Kovácsot társtettesként folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás bűntette és kétrendbeli hamis magánokirat felhasználása vétsége miatt, amelyért egy év és hat hónap börtönre ítélték, három évi próbaidőre felfüggesztve és 600 ezer forint pénzbüntetést is kapott. A vád szerint Kovács 2012–2013-ban úgy alkalmazott három gyakornokot, hogy azok tényleges munkát a részére nem végeztek, ennek ellenére tevékenységüket leigazolta, és az Európai Parlament a költségvetéséből szerződéses díjat folyósított részükre.Vádlott társai esetében a jogi minősítések pontosítása mellett a másodfokú ügyészség indítványozza intézkedés helyett előzetes mentesítés nélkül, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés, valamint pénzbüntetés kiszabását a fellebbviteli eljárásban.

Szvetlana és Vologya

A kalandos életű Kovács Bélára állítólag több külföldi titkosszolgálat is felfigyelt még 2009 táján. Szakmai körökben ma is tartja magát az az elképzelés, hogy a francia hírszerzés, a DGSE (Külső Biztonsági Főigazgatóság, franciául Direction générale de la sécurité extérieure) jutott el addig Kovács tevékenységének a feldolgozásában, hogy a beszerzett bizonyítékokat átadva a magyar elhárításnak, itthon is vizsgálni kezdték Kovács Bélát, aki a vád szerint orosz katonai hírszerzőknek kémkedett. A magyar társszolgálatok arról kaptak információt, hogy Kovács orosz katonai hírszerzőkkel (GRU) tart rendszeres kapcsolatot. A nyomozás során azonban nem erről, hanem a KGB-ről tett tanúvallomást Kovács nevelőapja. Ő 2016-ban meghalt, így vallomását a bíró olvasta fel a perben. Így tudhattuk meg azt – amiről egyébként KGBéla beszélt e sorok írójának –, hogy Kovács a Szovjetunióban kezdte meg felsőfokú tanulmányait, majd egy nap leningrádi tartózkodás után szóltak neki, hogy Moszkvában folytathatja. A nevelőapa szerint fia későbbi felesége ezekben az időkben kapcsolatban volt az akkor még a KGB alkalmazásában hírszerzőként dolgozó Vlagyimir Putyinnal. Kovács azt mondta erre a tudósítónak a nyomozati szakban: – Nem hiszem, hogy Szvetlana személyesen ismerné Vologyát, mert akkor nem járnék kihallgatásokra.