A világon többször okozott tragédiát az ammónium-nitrát

Ma tizenhat éve történt hazánk egyik legnagyobb ipari katasztrófája Törökbálinton. A pirotechnikai raktárban a dolgozók petárdákat készültek összeszerelni, feltételezhetően az anyagok gondatlan mozgatása miatt kisebb robbanás, tűz, majd detonáció következett be. Akkor hárman vesztették életüket. Mindenképpen külső behatások okozták az ammónium-nitrát robbanását Bejrútban is – állítja a lapunk által megkérdezett szakértő. Szerinte emberi gondatlanságról vagy szándékosságról lehet beszélni a tragédia kapcsán.

A pusztítás nyomai a bejrúti kikötőben történt előző napi hatalmas robbanást követően MTI/AP/Bilal Huszein Fotó: Bilal Huszein

2014. augusztus 5-én Törökbálinton hárman vesztették életüket a hazánkban bekövetkezett minden idők egyik legnagyobb ipari balesetének. A robbanássorozat több kilométernyire vitte el a helyszíntől a törmeléket.

A tanúk beszámolói szerint közvetlenül a robbanás előtt anyagmozgatás zaja, majd jajgatás hallatszott a raktárból. A raktárban tárolt robbanóeszközök is működésbe léptek, a kisebb robbanások még órákon keresztül folytatódtak. Hárman életüket veszítették a helyszínen, többen pedig megsebesültek. Azóta kiderült, hogy a Piro-Technik Kft. 1998-ban vette birtokba a telephelyet, amelyet átépíttetett, ám ehhez nem kért engedélyt. A tűzoltóság sem találta rendben tűzvédelmi szempontból a létesítményt – raktárkomplexum még a robbanás bekövetkeztekor sem rendelkezett fennmaradási engedéllyel.

Gondatlanság vagy szándékosság állhat a bejrúti robbanás mögött

Atomrobbanás méretű detonációt okozott a bejrúti kikötőben tárolt 2700 tonna ammónium-nitrát – állítja a lapunk által megkérdezett szakértő. Egyértelmű vélemények szerint mindenképpen külső behatások okozták az ammónium-nitrát robbanását, elegendő lehetett a legcsekélyebb figyelmetlenség is a nem megfelelő tárolás miatt, akár egy kisebb mennyiségű vízbefolyás is vezethetett a tragédiához, mert a körülötte fellobbanó tűz is berobbanhatta a vízzel átivódott anyagot. Mindenképpen emberi gondatlanságról vagy szándékosságról beszélhetünk – állítja a lapunk által megkérdezett szakértő.

A CNN szakértői is hasonló következtetésre jutottak: rendkívül veszélyesnek tartják a világszerte ipari mennyiségben előállított, műtrágyaként is használt ammónium-nitrátot, különösen, ha hosszú időn keresztül tárolják, mint Libanonban is.

– Idővel nedvességet szív magába, és hatalmas tömbbé áll össze – magyarázta a BBC-nek Andrea Sella, a londoni University College kémiaprofesszora. Ez azért veszélyes, mert ha tűz éri – mint Bejrútban is történhetett –, a kémiai reakció sokkal intenzívebb. Sella azt is elmondta, a robbanás után látható gombafelhőt a kémiai reakció során összepréselt levegő okozza, a nitrátvegyületek robbanása után pedig vörösesbarna színű mérgező gáz, nitrogén-dioxid is keletkezik.

Száz felett a bejrúti áldozatok száma

Egyelőre megbecsülni sem merik a libanoni hatóságok a bejrúti kikötőben kedden történt robbanásban elhunytak számát. A közel-keleti fővárosban a mentőakciók javában zajlanak, több ország is támogatását ajánlotta fel. A detonáció egy 4,5-es erősségű földrengéssel ért fel, nagy valószínűséggel a 2700 tonna ammónium-nitrát okozta a katasztrófát.

A sérültek között vannak külföldiek is. Megsérült az ENSZ 48 alkalmazottja és 27 családtagjuk is – közölte szerdán az al-Dzsazíra hírtelevízióval Farhan Haq, az ENSZ-főtitkár szóvivője. Nagy erőkkel folyik az eltűntek utáni kutatás és a romok eltakarítása. George Kettaneh, a helyi Vöröskereszt vezetője szerint a szervezet az egészségügyi minisztériummal karöltve próbálja elhelyezni a halottasházakban az áldozatok holttestét, a kórházak pedig már megteltek sérültekkel.

Marvan Abbud bejrúti kormányzó közölte a libanoni MTV televízióval, hogy 200–250 ezer közé tehető azoknak a száma, akik elveszítették az otthonukat. A hatóságok azon vannak, hogy élelemmel, ivóvízzel és hajlékkal lássák el őket.

A jordániai földtani intézet szerint a robbanás 4,5-es erősségű földrengésnek felelt meg a Richter-skálán. Hírügynökségek megjegyzik, hogy a tizenöt éves libanoni polgárháború idején se történt ekkora erejű robbanás a libanoni fővárosban. Az erejére utal, hogy még a Bejrúttól kétszáz kilométernyire lévő Cipruson is lehetett érezni.

Terrorcselekményekhez is felhasználták az ammónia-nitrátot

Az ammónium-nitrát korábban többször okozott hatalmas ipari katasztrófákat, de terrorcselekményekhez is felhasználták – derül ki a brit közszolgálati média háttéranyagából. 1921-ben mintegy 4500 tonna robbant fel belőle a németországi Oppauban, ahol több mint ötszázan vesztették életüket. 1947-ben az egyesült államokbeli Galveston Bayben legalább 581 fő halt meg, miután kétezer tonna ammónium-nitrát robbant egy kikötőben lévő hajón. Öt évvel ezelőtt a kínai Tiencsinben 173-an haltak meg egy detonáció következtében. Timothy McVeigh amerikai terrorista – akit ezért később kivégeztek – két tonna ammónium-nitrátból készített olyan bombát, amellyel 168 embert ölt meg 1995-ben Oklahomában.

Magyarország egymillió eurót ajánlott fel Libanonnak

– Az imént beszéltem telefonon Charbel Wehbe libanoni külügyminiszter kollégámmal. Mivel új kollégáról van szó, most beszéltünk először, és jó lett volna, ha más okból tehetjük. Sajnos azonban Libanon rendkívül nehéz helyzetbe került a tegnapi hatalmas bejrúti robbanás miatt – írta közösségi oldalán Szijjártó Péter külügyminiszter.

– Kifejeztem kollégámnak együttérzésemet, a több mint száz halálos áldozat miatt, és gyors gyógyulást kívántam a mintegy hatezer sérültnek. Jeleztem, hogy a kormány egymillió eurót küld gyorssegélyként a Maronita Katolikus Egyháznak, hogy segíteni tudjanak a rászoruló családoknak.

Abban maradtunk, hogy ha már látják az újjáépítés során felmerülő szükségleteket, akkor újra jelentkeznek, hogy egyeztetni tudjunk a további segítségnyújtásról – tájékoztatott a külügyi tárca vezetője. Szijjártó hozzáfűzte: a kollégának érezhetően jólesett a telefonhívás, többször is megköszönte a magyarok támogatását és szolidaritását.