A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint hasonló ügyekben az őrizetbe vételnek a legutolsó lehetőségnek kell lennie, azonban minden esetben egyéni elbírálásra van szükség – emlékeztetett Muiznieks az MTI-hez eljuttatott közleményében. „A menedékkérők mindegyikének automatikus őrizetbe vételével Magyarország megsértené az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt kötelezettségeket” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy az intézkedés „valószínűleg tovább fogja súlyosbítani a menedékkérők már jelenleg is rendkívül problémás helyzetét Magyarországon”.
A lett emberi jogi biztos szerint Magyarországnak a fogva tartás „hatékony, elérhető alternatíváiba kellene inkább befektetnie”, és különösen tartózkodnia kellene a gyerekek őrizetbe vételétől.
A törvénymódosítással kapcsolatban Tineke Strik, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jelentéstevője is aggodalmának adott hangot. A holland tisztségviselő közleményében azt írta, hogy „a menedékkérők automatikus őrizetbe vétele nincs összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményével”, illetve felszólította Áder János köztársasági elnököt, hogy küldje vissza a jogszabályt az Országgyűlésnek.
„A menedékkérők nem bűnözők, tisztességes eljárást és emberséges bánásmódot érdemelnek” – fogalmazott Strik.
Doris Fiala, a páneurópai szervezet egy másik jelentéstevője pedig a menedékkérő gyermekek kötelező fogva tartását sérelmezte.
Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a migrációs válság kezelésével kapcsolatos magyar intézkedéseket és európai terveket is bírálta Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tett éves beszámolójában.
Az interneten is közzétett beszámoló tanúsága szerint a főbiztos úgy véli: „messze elmarad a nemzetközi normáktól” a magyar Országgyűlés által kedden elfogadott jogszabály, amelynek értelmében tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején menedékkérelmet csak személyesen, a határon felállított tranzitzónákban lehet beadni, és a menedékkérőknek az eljárás lezárultát ott, a helyszínen kell kivárniuk.