Hiába kérték az uniós vezetők: Zelenszkij nem állítja le az orosz olajfinomítók elleni csapásokat

Az elmúlt időszak eseményei azt mutatják, hogy Ukrajna következetesen azon dolgozik, hogy Európa leváljon az orosz energiahordozókról. Ennek részeként érte támadás az Északi Áramlat vezetéket, leállt a Barátság kőolajvezeték működése, és a Török Áramlatot is célba vették. Az ukrán vezetés nyíltan hangoztatja, hogy nem kívánja, hogy Európa orosz energiát használjon. Kiril Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Bloombergnek adott interjújában elismerte, hogy Kijev külföldi partnerektől jelzéseket kapott az orosz olajfinomítók elleni támadások mérséklésére, de az ukrán vezetés visszautasította ezt a kérést – hívta fel a figyelmet Hortay Olivér. Magyarországnak továbbra is szüksége van az orosz energiára, az ellátási útvonalakat pedig meg kell védeni.

Zelenszkij nem állítja le az orosz olajfinomítók elleni csapásokat Forrás: AFP

Az olajárak meredeken emelkednek, miután a közel-keleti harcok elérték az energiatermelő létesítményeket, Irán pedig lezárta a Hormuzi-szorost, amely a világ olajszállításának egyik kulcsfontosságú útvonala. A további ukrán csapások az orosz olajfinomítók ellen tovább szűkíthetik a kínálatot, ami világszinten is áremelkedést idézhet elő, de az ukránokat ez nem érdekli. A Török Áramlat kulcsszerepet játszik Magyarország földgázellátásában, hazánknak pedig szüksége van az orosz energiára a rezsicsökkentés fenntartásához.

Hiába kérték az uniós vezetők: Zelenszkij nem állítja le az orosz olajfinomítók elleni csapásokat Fotó: AFP

Zelenszkij nem állítja le az orosz olajfinomítók elleni csapásokat

Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője a Facebook-oldalán közzétett új bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy 

az uniós vezetők arra kérték Zelenszkijt, hogy szüneteltesse az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, az ukrán vezetés azonban visszautasította a kérést. 

Kiril Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Bloombergnek adott interjújában elismerte: valóban érkeztek ilyen kérések. Hozzátette azonban, hogy

az ukrán álláspont változatlan: az olajfinomítók legitim katonai célpontok, mivel közvetlenül hozzájárulnak az orosz hadigépezet működéséhez.

Az elmúlt hetekben ráadásul nem csökkentek, hanem éppen erősödtek ezek a támadások. Moszkva rekordszámú ukrán drón jelenlétéről számolt be saját légterében, ráadásul újabb dróntámadás érte a Török Áramlat egyik kulcsfontosságú létesítményét is március közepén. A következmények már most is érzékelhetők: jelentések szerint az orosz olajexport-kapacitás akár 40 százalékkal is visszaeshetett, ami példátlan zavarokat okoz a piacon. A helyzet így kettős nyomás alá helyezi Európát. Egyrészt a geopolitikai konfliktusok miatt egyre bizonytalanabbá válik az energiaellátás, másrészt az árak emelkedése közvetlen gazdasági következményekkel jár. 

Magyarország különösen nehéz helyzetben van: az energiaellátásunk nagy része továbbra is orosz forrásokra épül, ezért az útvonalak biztonsága nem elméleti kérdés, hanem gazdasági is: az olcsó orosz energia nélkül nem tartható fent a rezsicsökkentés.

Magyarország egyszerre néz szembe az ukrán olajblokád hatásaival és a közelgő globális energiaválsággal. Az energiahiány nem csupán a közlekedést és a fűtést érinti, hanem az egész ipari ellátási láncot, a mezőgazdaságtól a műanyag- és vegyiparig. Friedrich Merz német kancellár szerint a mostani krízis terhe olyan súlyos lehet, mint a Covid-járvány vagy az ukrajnai háború elején tapasztaltak. A magyar kormány a rezsicsökkentéssel és a védett üzemanyagárakkal próbálja megóvni a családokat az energiaválságtól, Brüsszel azonban ezek felszámolását sürgeti – a Tisza Párt pedig ugyanezt az irányt képviseli.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)