Amikor 1887-ben Magyarországon egymást követték a pusztító elemi csapások – tűzvész emésztette fel néhány napon belül Eperjest, Nagykárolyt és az egyik legszebb erdélyi települést, Torockót –, a nemzet nem maradt néma. A Magyar Összetartozás Intézetének honlapján, a Látkép című emlékezetpolitikai sorozatban megjelent hiánypótló tanulmány, Az összetartozás óriáslapjai, egy olyan különleges jótékonysági vállalkozást mutat be, amely a maga korában páratlan volt.
Mint a tanulmányból kiderül, a tragédia hírére a kor legbefolyásosabb és legismertebb irodalmi alakja, Jókai Mór állt az összefogás élére. A cél így lett a hatékony anyagi segítségnyújtás, amelynek eszközeként született meg a fellelt Segítség című kiadvány, mely mindazonáltal a korszak reprezentatív kulturális és társadalmi lenyomata lett, hiszen a kor legnagyobb művészei adták nevüket és tehetségüket a kötethez:
Többek között Zichy Mihály, Zala György, Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Csók István, Greguss Imre, Margitay Tihamér, Mednyánszky László, Telepy Károly, az akkor még Rippl Józsefként szignózó Rippl-Rónai, valamint Feszty Árpád festményeikkel, rajzaikkal, Erkel Ferenc kottáival, a trónörökös Rudolf főherceg pedig az előszó megírásával járult hozzá a műhöz.
A Magyar Összetartozás Intézete által publikált rendhagyó írás – amely ide kattintva olvasható teljes terjedelmében – nem csupán a múltba réved. Arra figyelmeztet, hogy ezen „óriáslapok” üzenete közel 140 év távlatából is érvényes:
a magyar nemzet legnagyobb válságai idején is képes volt a megújulásra, ha az összefogást választotta a széthúzás helyett.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!