Bizonytalanságot kelt a fundamentalista ellenzék

– Az ellenzék és médiája bizonytalanságot kelt, hogy az emberek ne érezzék magukat biztonságban – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán arról, hogy a kormány jól kezeli a járványt, amit a közvélemény-kutatások szerint az ellenzéki szavazók egy része is elismer. A politológus rámutatott: támogatottságuk csökkenése miatt az ellenzéki pártok egymással is versenyeznek; vezető szerepük megőrzése érdekében Gyurcsány Ferencék támadják a legagresszívabban a kabinetet.

A tavaly szövetséget kötött balliberális összefogásban most is a DK a vezető erő Fotó: Kurucz Árpád

– Az ellenzék nem konstruktív, hanem fundamentális, azaz mindent ellenző szerepet választott magának. Nem az ügyet, a szakmaiságot, hanem a politikát nézik, csak azért, hogy megkülönböztessék magukat a kormánytól – mondta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán arról, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény elfogadása óta az ellenzék még hevesebben, alkalmanként pedig penetráns módon támadja a kabinetet. A politológus szerint akár szakmai alapon, akár pusztán a helyzetre való tekintettel, ha csak egyetlen ellenzéki párt is megszavazta volna a törvényt, az kiiratkozott volna az ellenzéki összefogásból, a többiek pedig azonnal felosztották volna a helyét egymás közt. – Egyedül a Mi Hazánk vállalta a konstruktív szerepet, amivel meglehet, hogy kockára tette a 2022-es szereplését – tette hozzá.

Kiszelly Zoltán hangsúlyozta: a legfrissebb közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy a kormány jól kezeli a járványt, amit az ellenzéki szavazók egy része is elismer és támogat. – Azt nyilván senki sem akarhatja, hogy bárki meghaljon, ezért az ellenzék és médiája inkább bizonytalanságot kelt, hogy az emberek ne érezzék magukat biztonságban. Ezért van az, hogy korábban a tesztek hiánya miatt bírálták a kormányt, most pedig, amikor tesztelnek, azt mondják, hogy azok nem jó minőségűek – mondta a politológus, aki szerint az ellenzék végül abban reménykedik, hogy a járvány gazdasági következményei olyan súlyosak lesznek, ami nekik kedvezhet a következő választáson.

A tavaly szövetséget kötött balliberális összefogásban most is a DK a vezető erő
Fotó: Kurucz Árpád

Arról, hogy másfél hónappal a veszélyhelyzet kihirdetése után több ellenzéki párt maszkok, segélycsomagok osztogatásába kezdett, Kiszelly úgy vélekedett: bár az ellenzék megőrizte az összefogást, a köztük lévő versenyhelyzet nem szűnt meg, főként, hogy az utóbbi időben valamennyiük támogatottsága csökkent.

– A DK továbbra is az ellenzék vezető ereje akar maradni, Gyurcsányék ezért is támadják a legagresszívabban, adott esetben perlik is a kormányt – fogalmazott. Szerinte a független, egyelőre senkihez sem csatlakozó Hadházy Ákos és Szél Bernadett sem akar kikopni a képből, ezért drónoznak a miniszterelnök háza fölött, illetve szervezik a dudálós tüntetéseket. – Igyekeznek felverni a saját árfolyamukat, hogy valamelyik párt listájára felkerülhessenek 2022-ben – mondta Kiszelly. Szerinte, mivel itthon nincs komoly szereplője, a Momentum brüsszeli képviselőin keresztül támadja a kormányt, közben a Párbeszéd egyik társelnöke, Szabó Tímea átvette Gyurcsány magyargyűlölő retorikáját, míg a másik társelnök, Karácsony Gergely pedig áldozati szerepben tetszeleg a Pesti úti Idősek Otthonában történtek miatt. – A Párbeszéd egyúttal próbál távolodni az összeomló MSZP-től, amely azóta is keresi Lenint és csúszik a lejtőn, hogy Gyurcsány otthagyta őket – fogalmazott Kiszelly Zoltán.