Horváth József Budapesti Temetkezési Intézet sírhely

Bloggal javítanák a kegyeleti kultúrát

Magyarországon a legtöbben ma még hagyományos síroknál emlékezhetünk meg elhunyt szeretteinkről, a koporsós temetés fokozatos háttérbe szorulásával és a hamvasztás térnyerésével azonban néhány generáció múlva ez jelentősen megváltozhat. Különösen mert nálunk a hozzátartozók hazavihetik a hamvakat, és ezzel sokan élnek is, hogy aztán a legkülönfélébb helyen és módon tárolják vagy szórják szét, temessék el azokat.

Haiman Éva

2019. 10. 31. 5:50

Fejlesztési koncepció készült a sírkertek megújítására, többek között a beton urnafülkék felváltása új technológiával Fotó: Teknős Miklós

Sokat oszlott a misztikus köd a hamvasztás körül, de az árérzékenység is közrejátszik a hamvasztásos temetések számának növekedésében. A Budapesti Temetkezési Intézetnél (BTI) megrendelt tíz temetésből nyolc már hamvasztásos, urnás, illetve szórásos; ez utóbbi népszerűségét az is növeli, hogy itt csak egyszer kell fizetni, nem kell később a sírhelyet újraváltani – tájékoztat a szolgáltatási igazgató.

Harsányi Andreától megtudtuk: jelenleg a BTI-nél a hamvasztás és az urna kiadása alapáron 88 ezer forint, a hamvak szétszórása a legolcsóbban 170 ezer, fülkébe temetése 220 ezer, urnasírba helyezése 270-280 ezer forintért lehetséges, míg egy koporsós temetés szimpla sírba 370-400 ezer forintba kerül.

A BTI lehetőséget biztosít arra, hogy bárki még életében gondoskodhasson saját vagy hozzátartozója eltemetéséről. A kegyeleti előtakarékossági szerződéssel az éppen aktuális árakon kiszámítják a kívánt szolgáltatás összegét, amit egy összegben vagy részletekben is be lehet fizetni.

A szociális temetést ugyan nem vezették be, a közköltséges temetés azonban létező gyakorlat, ezek száma néhány százra tehető évente Budapesten – tudtuk meg a szolgáltatási igazgatótól.

Harsányi Andrea ugyanakkor egy tévhitet is igyekezett eloszlatni, mert a szociális temetésnek korántsem kizárólag az anyagi lehetőségek korlátozottsága az oka. Sok esetben fordul elő, hogy csak egy-két rokona él már az elhunytnak, akivel évek, esetleg évtizedek óta nem, vagy csak évente egy-két alkalommal tartotta a kapcsolatot, így nem értesül(nek) időben a halálesetről.

Ha azonban meghal valaki, a lakóhely szerint illetékes önkormányzatnak legkésőbb két héten belül intézkednie kell az elhunyt eltemetéséről, ám ilyenkor utólag sokszor áttemetéssel gondoskodnak halottjukról a rokonok.

Sokáig elegendő még a temetőhely

Horváth József, a BTI vezérigazgatója, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület elnöke hozzáteszi: Budapesten már a temetések nyolcvan százalékát hamvasztás előzi meg, Kelet-Magyarországon ez az arány még csak 35-40, de Nyugat-Magyarországon is mindössze ötven százalék.

Ezt az arányt, valamint a halálozások kismértékű, de folyamatos csökkenését figyelembe véve a mintegy 4500 hazai temető bőven kiszolgálja a hazai igényeket, akár koporsós temetéssel is. Budapesten sem rosszabb a helyzet az országosnál, csak az Új köztemető 207 hektáros, összességében pedig ötszáz hektárnyi temetőterület fenntartását, üzemeltetését végzi el a társaság a fővárosban, ez annyi, mint az V. és a VI. kerület együttvéve – magyarázza Horváth József. (A legtöbb, háromezer sírkert egyházi, 1500 pedig önkormányzati tulajdonban van, az állam egyetlenegyet birtokol, illetve üzemeltet, a Fiumei úti Sírkertet.)

Harsányi Andrea arról is beszélt, hogy a sírhelygazdálkodási adatokból az is látszik: évről évre sokkal több koporsós sírhely szabadul fel, mint amennyire szükség van, hiszen a budapesti temetők zömét még az 1890-es években nyitották.

A sírok újraváltásával kapcsolatban jelezte: annak érdekében, hogy egyetlen sírhelyet se kelljen felszámolni, többféle módon igyekeznek elérni a hozzátartozókat, és bár a kiértesítést követő hat hónap elteltével a jogszabály alapján akár már újra értékesíthetnék az újra nem váltott sírhelyet, ezt azért sem teszik, mert sokan külföldön élnek a leszármazottak közül.

Horváth József azt mondta, országos átlagban több évet is várnak egy-egy újra nem váltott sírhely felszámolásával. Ha erre mégis rákényszerülnek, a maradványokat, illetve hamvakat közös sírba helyezik, de még ezt megelőzően is sokszor évekig őrzik a temetők raktáraiban a felszámolt sírokból kivett urnákat, illetve a koporsók maradványait.

Ugyancsak közös sírba kerülnek a talált urnák. – Emlékezetes, hogy 2013-ig még nem volt jogszabályi előírás a kiadott hamvak beazonosíthatóságával kapcsolatban, és akkor bizony sok urnát találtak szemétgyűjtőben, folyók alján, az iszapban, egyedülálló emberek vagy eladott ingatlanok tulajdonosainak hátrahagyott holmijai között. Sajnos még ma is előfordul ilyesmi, de a belső urnán található adatokból a temetők működtetői minden esetben igyekeznek kinyomozni a hozzátartozók személyét – mondja Horváth József.

Hozzáteszi: ma már csak úgy adhatnak ki hamvakat, ha a rendelkező vállalja, mindenkinek lehetővé teszi a kegyeleti jog gyakorlását. Ha valaki azt szeretné, hogy hamvait valamelyik kedvenc helyén szórják szét, ehhez elvileg kérni kell a terület tulajdonosának, kezelőjének engedélyét.

Hamu és gyémánt

Szerettük hamvait évente mindössze néhány százan viszik haza. Emellett sokféle új temetési mód kezd itthon meghonosodni. Ma már egyáltalán nem számít különlegesnek az egyházak urnatemetőibe, az altemplomokba temetés, a hamvak úgynevezett száraz szórása, amikor a víz csak egy látványelem, vagy csobogós földbe mosása.

Nem megy már ritkaságszámba az sem, hogy hajón tartják a gyászszertartást, majd a vízbe eresztik a speciális, lebomló anyagból készült és így tartalmát fokozatosan a vízbe engedő urnát. A BTI-nél lehetőség van arra is, hogy repülőgépről szórják ki a hamvakat a Duna bizonyos szakaszán, illetve a hatóságok által engedélyezett területek felett, és tavaly az alkonyszórást is bevezették, amikor napnyugta után, egy meghittebb szertartással búcsúzhatnak a temetőben a hozzátartozók.

A Tatához tartozó agostyáni ökofalu melletti erdőben fák gyökerénél helyezhetik el szeretteik hamvait a hozzátartozók. A biológiailag lebomló urnát fa tövébe ásott gödörbe helyezik, a fán egy időtálló lapocskán tüntetik fel az elhunyt nevét. De ennél különlegesebb lehetőségek is léteznek, már annak, aki meg tudja fizetni: több cég is foglalkozik már a világon úgynevezett kegyeleti gyémántok gyártásával, szó szerint gyémántot állítva elő a hamuból.

Haladni kell a korral

A speciális kéréseket, igényeket itthon is igyekeznek teljesíteni a temetkezési szolgáltatók, természetesen a jó ízlés határain belül és a kegyeleti előírások betartásával – hangsúlyozta Harsányi Andrea. A kellékgyártók is követik a változásokat, legyen szó a koporsók, urnák anyagáról, az alkalmazott feliratokról vagy a textíliákról. Van már világító urna, üveg-fém kombinációjával készült koporsó, a közelmúltban pedig egy idős férfi maradványait egy szalonnázó parasztot ábrázoló kerámiaurnába kérték elhelyezni a rokonok, a focilabda alakú urna pedig ma már teljesen megszokott.

A kegyeleti piacnak is haladnia kell a korral, így akár már az interneten is lehet választani földbe temetéshez lebomló ökournákat, kis mennyiségű hamvak, hajtincs tárolására alkalmas ereklyetartó dobozkákat vagy a legkülönfélébb alakú ereklyetartókat.

Mindeközben a hazai kegyeleti kultúrán van még mit javítani, ugyanis sokak nincsenek tisztában a legalapvetőbb ismeretekkel. Ennek érdekében a BTI külön blogot indított a weboldalán, ahol minden felmerülő kérdésre választ adnak attól kezdve, hogy miként zajlik egy szertartás, egészen odáig, hogy milyen virágot illik vinni, vagy hogy hogyan illik a gyászszertartásra felöltözni.

Mások, mint kiderült, konkrétan szemétlerakónak használják a köztemetőket. Horváth József szavai szerint csak a BTI átlagosan 31 ezer köbméter hulladékot kezel évente, a hozzátartozók sokszor nem veszik a fáradságot arra, hogy a leégett mécseseket, elsárgult koszorúkat, öntözőkannaként használt mosószeres flakonokat elvigyék a szemetesig.

De ennél is nagyobb baj, hogy építési törmeléket, szükségtelenné vált használati tárgyakat és többzsáknyi háztartási hulladékot is össze kell gyűjteni időről időre a temetőkben. Ez nem segíti elő, hogy javuljon a temetők összképe, pedig a BTI-nek ez az egyik fő célkitűzése.

– Elkészült a következő tíz évre szóló fejlesztési koncepció, amelynek fő célja a sírkertek megújítása. Óbudán és Pesterzsébeten is szeretnének szóróparcellát kialakítani, az előbbihez még az idén hozzálátnak, így egész évben igénybe vehető ez a temetési forma.

Szerepel a tervek között a beton urnafülkék felváltása új technológiával. A temetési rendelet módosítására pedig a vezérigazgató tesz javaslatot, miután – mint a társaság korábbi közleményeiből is kiderül – nemrégiben több szabálytalanságra, visszaélésre is fény derült egyes fővárosi sírkertekben.

Ünnepi tudnivalók
A Budapesti Temetkezési Intézet idén is rendez világi és ökumenikus megemlékezéseket a két leglátogatottabb temetőjében. Az Új köztemető szóróparcellájában ma 17.30-kor, a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozója előtt november 1-jén, szintén 17.30-kor, Cseke Péter szaval, Tóth Vera és Mujahid Zoltán énekel, és a katolikus, az evangélikus, valamint a református egyház képviselői várják közös imára az emlékezőket. A két említett temető bejáratát belülről az alkalomhoz illő fényfestéssel világítják meg.
Az ünnepekre való tekintettel a temetések október 30-tól november 4-ig szünetelnek. Az Új köztemetőben október 28-tól november 3-ig három mikrobusz segíti ingyenesen a közlekedést. A mikrobuszok 8 és 17 óra között közlekednek, igény szerint. Mától november 2-ig a temetőkbe tilos behajtani gépjárművel, ez alól kivétel az Új köztemető.
A mozgáskorlátozott-igazolvánnyal rendelkezők időkorlát nélkül hajthatnak be. Az Új köztemetőben mától november 2-án temetőzárásig díjmentes a gépkocsibehajtás. A temetőkben megerősített rendészeti szolgálat dolgozik, és a kerületi rendőrök, közterület-felügyelők, valamint a polgárőrség tagjai is járőröznek a forgalmas napokon.