Büntetlenül folyik a kereszténygyalázás Magyarországon

Nem túlzás kijelenteni, hogy a keresztények erkölcsi és szellemi üldöztetéséknek, megsértésének szinte semmilyen jogi következménye sincs Magyarországon. A keresztény közösségek védelmére indított kereseteket – a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva – rendre elutasítják a bíróságok, ami alól Vejkey Imrének a Népszava ellen indított beadványa sem jelentett kivételt. Az eset kapcsán ifj. Lomnici Zoltán a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.

Fotó: Teknos

– Az alaptörvény rögzíti, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat – egyebek mellett – a vallási közösségek méltóságának a megsértésére, a polgári törvénykönyv (Ptk.) pedig ezenfelül előírja, hogy az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani – mondta a Népszava munkatársának a Jézust Krisztust és Müller Cecíliát gúnyoló karikatúrája miatt indított személyiségi jogi perben született döntésre reagálva ifj. Lomnici Zoltán.

Méltatlanság és jópofaság

Annak kapcsán, hogy a Vejkey Imre által indított per tárgyalásán az ügyben eljáró bírónő szerint Pápai Gábor „jópofa” karikatúrája nem sértette meg az emberi méltóságot, a Századvég Alapítvány jogi szakértője hangsúlyozta:

a véleménynyilvánítás szabadsága ugyan kitüntetett szerepet tölt be az alapjogok hierarchiájában, viszont gyakorlása nem járhat az emberi méltóság sérelmével.

– A Népszava a karikatúra közzétételével – a rajz a keresztény szimbolika részét képező megfeszített Jézust olyan kontextusba helyezi, amely nem összeegyeztethető a keresztény meggyőződés alapvető tételeivel, mi több, a keresztény vallás egyik fő motívumát kérdőjelezi meg, a hívő keresztények meggyőződésének és identitásának egyik fő elemét tette nevetség tárgyává – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.

Az alkotmányjogász a karikatúra miatt indított eljárás kapcsán rámutatott, hogy a polgári perek lefolytatásában kulcsszerepe van a felek felszólalásának.

– A Ptk. előírja, hogy a perfelvétel során a felek egyebek mellett állítások tételével határozzák meg a jogvita kereteit, valamint a jogszabály lehetőséget biztosít arra is, hogy a felek a perfelvételi nyilatkozataikat előadják – magyarázta az alkotmányjogász, hangsúlyozva, hogy

súlyos eljárási hibának tekinthető, ha a bíróság nem biztosítja a felperes számára a törvényben meghatározott eljárási jogok gyakorlását.

Miképpen a Magyar Nemzet is beszámolt róla, a Népszava munkatársának, Pápai Gábornak a vallásgyalázó karikatúrája ellen – amit a Magyar Újságírók Országos Szövetsége karikaturistái a legjobb képnek ítéltek – Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese személyiségi jogi pert indított. Az ügyben eljáró bírónő első fokon elutasította a keresetet, mondván, a Népszavában megjelent karikatúra jópofa, az átlag magyar állampolgár pedig viccként fogja fel a látottakat. A tárgyalás során Gál Zsófia Lívia bíró a baloldali sajtó kereszténygyalázó gyakorlata ellen indított tiltakozó petíciót – amit több mint harmincezren írták alá – sem volt hajlandó figyelembe venni, a felperes pedig hiába jelent meg személyesen a tárgyaláson, egy árva szót sem szólhatott.

A Népszava így látja azt, ami most a világon történik Fotó: Népszava-karikatúra

Néhány hónappal a nagy botrányt kavaró gúnyrajz után a balliberális napilap egyik ismert publicistája, Szegő Péter folytatta az ámokfutást. Az újságírót ezúttal az botránkoztatta meg, hogy Müller Cecília a közszereplései alkalmával keresztet visel a nyakában.

„Lehet, hogy tök mellékesnek tűnik, mindenesetre ha én lennék a miniszterelnök, megkérném a Nemzet Cilikéjét, hogy közszereplései alkalmával legyen kedves levenni a keresztet a nyakából. Szekularizáció mint olyan”

– hangoztatta, majd felesége is folytatta a gyalázkodást, aki „horogkereszténynek” nevezte azokat, akik nem értenek egyet férje bejegyzésével.

Napirenden a HVG címlapja

A keresztény szimbólumokon való gúnyolódás nem új keletű a balliberális médiában: emlékezetes eset a HVG 2014-es karácsonyi címlapja, az azt kifogásoló panaszt néhány napja az Alkotmánybíróság ismét napirendre vette. A hetilap december 20-i számának címlapján Gerard von Honthorst A pásztorok imádása című, 1622-es festménye szerepelt azzal az „apró” különbséggel, hogy a Szent Család, valamint a pásztorok helyett kormánypárti politikusokat, valamint közéleti szereplőket jelenítettek meg. A HVG munkatársai az átalakított képen Szűz Mária helyére Vida Ildikó akkori adóhivatali elnököt, Szent József helyett Rogán Antalt, a pásztorok helyett pedig Habony Árpádot és Szijjártó Pétert tüntették fel, akik a kisded Jézus helyett egy nagy halom aranypénznek hódolnak.

Az istenkáromló illusztráció ellen akkor személyiségi jogi per indult, viszont a címlapképben a Fővárosi Törvényszék, a Fővárosi Ítélőtábla, valamint a Kúria sem talált komolyabb kivetnivalót.

Négy évvel később az ügy az Alkotmánybíróság elé került, így most rajtuk a sor, hogy döntést hozzanak.

A Jobbik sem különb

A balliberális sajtótermékek gúnyrajzainak nyomán nemrégiben már a Jobbik kommunikációs stábja is egy keresztényeket gyalázó mémmel próbálta hergelni a párt követőit. A Béres Ferenc Attila által vezetett csapat ugyanis jó ötletnek gondolta megbélyegezni vallási meggyőződésük miatt Donald Trump, valamint Orbán Viktor támogatóit. Az akció viszont nem a tervezett módon sült el, mivel több egykori és jelenlegi párttag is elhatárolódott a Jobbik bejegyzésétől. Az eset kapcsán Vona Gábor, a Jobbik korábbi vezetője kijelentette: „Szégyellem magam, és örülök, hogy nem vagyok most köztetek. Ez gyalázat. Balról előzzük a DK-t.” A vállalhatatlan Facebook-bejegyzés ellen Balczó Zoltán jobbikos országgyűlési képviselő is szót emelt.