A túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban az interjúban elhangzott: „nem kifogásolom, hogy az EB egyes esetekben rugalmas, míg más esetekben szigorú, mert a legfelsőbb cél az egész európai szerkezet stabilitásának fenntartása”. Azt azonban a külügyminiszter kiemelte, hogy ki kell állnia Magyarország érdekei mellett, amikor kettős mérce alkalmazásáról van szó. A bankadó és más válságadók bevezetését pedig az országgal szembeni szigorú elvárások következményének nevezte.
Orbán Viktor miniszterelnök október 23-i szavaira utalva a külügyminiszter kiemelte: nem először hangzott el az a felhívás, hogy a nemzetközi pénzvilág ne próbálja átvenni Magyarország irányítását.
Egyre fontosabb a visegrádi együttműködés
A regionális együttműködésre kitérve Martonyi János hangsúlyozta, hogy a visegrádi együttműködés (V4) Magyarország számára „egyre fontosabb és egyre jobban működik”. Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia egyebek között a közlekedési és energetikai infrastruktúra terén fejlesztik az együttműködést, de a négy ország kereskedelmi forgalma is nő. Fontosnak nevezte, hogy az EU-ban egyre jelentősebb szerepet töltenek be a V4-ek. Kiemelte, hogy a négy ország közösen lép fel olyan kérdésekben is, amelyek részleteiben nem mindig értenek egyet, így például a kohéziós pénzekért együtt harcolnak. „Az EU-hoz való csatlakozás óta felfedeztük, hogy (a közösség) kereteiben egyre több közös érdekünk van” – mondta a külügyminiszter, azt is elismerve, hogy a válságnak néha meglepően pozitív hatása is van.
