Január 31-én járt le a határidő, ameddig az idén tankötelessé váló gyermekek szülei beadhatták kérelmeiket az Oktatási Hivatalnak (OH), ha úgy érezték, hogy csemetéjüknek hasznosabb volna még egy évet a nagycsoportban tölteni, mint beiratkozni az első osztályba. A szabály új, a köznevelési törvény tavaly nyári módosítása előtt ugyanis nem volt szükség semmilyen eljárásra a halasztáshoz, a döntés az óvodavezetők kezében volt, ami a gyakorlatban sokszor azt jelentette, hogy a szülő megegyezett a gyerek óvónőjével a folytatásról. Hivatalosan persze az óvoda is csak szakmai okkal adhatott felmentést, és vélhetőleg korábban is voltak olyan esetek, amikor a határozat nem egyezett a család elképzelésével.
A változás, hogy eddig csak azokat a gyerekeket küldték iskolaérettségi vizsgálatra a pedagógiai szakszolgálatokhoz, akiknél nem tudtak helyben dűlőre jutni. Mostantól viszont az OH-hoz kell fordulnia mindenkinek, aki halasztást kérne, függetlenül attól, hogy ezt indokoltnak látják-e az óvodapedagógusok. Az eljárás egységesítésére a szakminisztérium szerint azért volt szükség, mert túl sok volt az indokolatlan felmentés, ami a gyerekek fejlődése helyett az óvodai létszámok mesterséges biztosítását szolgálta.
Az elmúlt években átlagosan harmincezer gyerek maradt hatéves kora után is óvodában, ami azt jelenti, hogy nagyjából harmadannyian kezdték egy év késéssel az első osztályt, mint amennyien időben beiratkoztak. Érdekes, de több száz esetben akadt példa arra is, hogy a gyermek már hatéves kora előtt iskolapadba ülhetett. Hogy ehhez milyen fejlettségi szintet kell elérni, azt élesben néztük meg egy szakértői vizsgálaton, hogy melyik intézménynél, azt az érintettek kérésére nem írhatjuk le.
Háromnegyed kilenc van, a pedagógiai szakszolgálat aulájában szőke, copfos kislány lóbálja idegesen a lábát egy széken ülve. Három hónap múlva lesz hatéves. Iskolaérettségi vizsgálatra érkezett. Barátságos a közeg, a fal telis-tele gyerekrajzokkal és színes képekkel, a várakozó helyiségben jól felszerelt gyereksarok is van számtalan játékkal, még egy kényelmes kanapé is helyet kapott, ha valaki esetleg nyújtózna egyet. Elsőként az anyát szólítják, hogy mesélje el, miért is szeretnének még egy évet az oviban tölteni. Kislányával addig a szakszolgálat vezetője ismerkedik, barátkozik. Néhány perc az egész. – Kriszti nagyon visszahúzódó, az óvodában nem szívesen kezdeményez játékokat, kicsit kívülálló. Nehezen barátkozik, és mintha tartana a felnőttektől is – magyarázza, hozzátéve, hogy minden egy elhúzódó betegséggel kezdődött, ami miatt két hónapot kihagyott az óvodából, szinte közvetlenül a tanévkezdés után. – A kórházban töltött hetek után valahogy nem találta a helyét, mindezt tetézte, hogy nemrég költöztünk is, miután a férjem új munkát kapott – érvelt tovább az anya.