Sorozatunk korábbi részeiben bemutattuk azt a hátországot, amely Gyurcsány Ferencnek lehetővé tette, hogy a nagypolitikában is villámkarriert fusson be. Ebben szerepet játszott a KISZ-es mozgalmi múltjában gyökerező kapcsolatrendszere, hálózatépítő rutinja, a vagyonából eredő pénzügyi függetlensége, valamint egy, a titkosszolgálatokból, illetve azok környékéről verbuválódott háttércsapat. Mindezeket Gyurcsány fel is használta azon hatalomtechnikai manőverek során, amelyekkel a csúcsra jutott a politikában, és megszerezte a miniszterelnöki széket. Sorozatunk mostani részében a 2006-os választási győzelem és a 2009-es bukás közötti időszakot mutatjuk be: a Magyarországot máig sokkoló őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését és az annak nyomán kialakult tüntetésekre adott példátlan, diktatúrákra jellemző rendőrterrort.
Nem sokkal lemondása után anonim, Gyurcsány Ferencnek címzett nyílt levelet közölt a Reakció nevű online lap. A Sötétség délben címet viselő levélről azóta sem derült ki, hogy ki írta, a benne tett megállapítások egy része mindenesetre – főként ennyi idő távlatából – nemcsak figyelemreméltónak, hanem valósnak is bizonyult. A levél írója szerint ő régi szocialista, aki még a KISZ-es időkből ismeri Gyurcsányt.
Beszámolójának lényege pedig az, hogy a fékezhetetlen egójú Gyurcsány csak a hatalmat akarja, ehhez eszköznek használja az MSZP-t, addig, amíg szüksége van rá. Mindenkiről tud valami terhelőt, politikai ellenfeleivel szemben pedig – legyenek azok régi elvtársak vagy ellenzékiek – akár titkosszolgálati módszerek bevetésétől sem riad vissza.
A levél írója Szili Katalint és Kiss Pétert is azon szocialista politikusok között említi, akiket Gyurcsány kényes információkkal tudott sakkban tartani.
A két egykori párttárs: Szili Katalin és Kovács László Fotó: MTI
A szerző szerint nekik „baloldaliként szocializálódott magyarként” az sem fér bele, hogy a szocialista pártvezetés titokban a radikális jobboldalt, Vona Gáborékat és a Jobbikot segíti. A levél nagy vihart kavart az MSZP belső köreiben. Az ügy komolyságát jelezte, hogy a párt nemzetbiztonsági kabinete is összeült, és komoly vizsgálatok indultak a szerző felderítése érdekében.
Miniszterelnöki bukása után Gyurcsány Ferenc 85 százalékos támogatottsággal még megszerezte az MSZP pártelnökségét. Ám a megyei MSZP-elnökökkel folytatott megbeszélése után e pozíciójáról is rövidesen lemondott. A 2010-es választásokon a Fidesz győzött, ekkor aratták első kétharmados győzelmüket. Az MSZP méreteset bukott, Gyurcsány mégis újra beülhetett – igaz, egyszerű képviselőként – a Parlamentbe, mert kialkudta magának a pártlista biztos befutó, negyedik helyét. Általános volt a vélekedés, hogy neki politikai értelemben vége, s a történelmi bukás után hamarosan eltűnik a süllyesztőben.
Miniszterelnök korában Gyurcsány – akinek a főzés és az amatőr bőrdíszművesség mellett a futás a hobbija – gyakran edzett a Margitszigeten, egy időben hetente egyszer futva tette meg a Szemlőhegy utcai villája és a Kossuth tér közötti, hat kilométeres távolságot, mi több, korábban a maratont is lefutotta. Pontosan tudta és tudja, hogy a politika is a hosszútávfutók, nem a sprinterek műfaja. Ezért némi bemelegítés után újabb, máig tartó hajrába kezdett.
Gyurcsányra vallottak
Kondorosi Ferencnek, Gyurcsány egyik államtitkárának a Fővárosi Törvényszéken tanúként tett vallomásából bebizonyosodott, hogy a volt kormányfő 2006 őszén visszaélt a hatalmával, és a törvényeket megkerülve utasította a rendőrséget a békés tüntetők megveretésére. A volt államtitkár vallomása szerint Gyurcsány a minisztereit megkerülve, közvetlenül beleavatkozott a 2006-os eseményekbe, közvetlenül utasította a rendőri vezetőket, akiket később ezért ki is tüntetett. Holott az akkori rendőrségi törvény szerint a miniszterelnök csak a rendészeti miniszter útján adhatott volna utasítást, közvetlenül nem. Az országos rendőr-főkapitány volt általános helyettese is elismerte, hogy Gyurcsány Ferenc utasította a tévészékház ostromakor. Gyurcsány a tanúvallomások ellenére továbbra is hárított, de 2006-ban ő maga is elismerte, utasításokat adott a rendőrségnek. „Minden rendelkezésre álló eszközzel, törvényes keretek között, a leghatározottabban, és ebben, külön és kifejezetten, mondjuk úgy, hogy utasítást adtam, hogy a televíziót meg kell védeni” – fogalmazott miniszterelnökként a DK vezére.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
A Gyurcsány-dosszié
