Fotó: Teknős Miklós
– Ha elfogadja a parlament a javaslatot, akkor leghamarabb 2021. július 1-je után lehet államilag elismert nyelvvizsgát szervezni. Addig még sok fontos feladat van hátra, de a lényeges, alapvető feltételek már készen állnak, hiszen több mint tízéves tudatos, körültekintő, széles körű fejlesztői tevékenység előzte meg a törvénymódosító javaslat benyújtását – közölték a Magyar Nemzet érdeklődésére a Sinosz munkatársai.
Schubauer Ágnes képzési vezető és Kozma Krisztina nyelvész arról számolt be lapunknak, hogy a Sinosz jelnyelvi felnőttképzései már 12 éve a korszerű Közös Európai Keretrendszer (KER) szintbesorolásai szerint történnek, aminek köszönhetően mára létrejött egy képzett, nagy gyakorlattal rendelkező jelnyelvoktatói és vizsgáztatói szakma. Közülük tíz fő jelnyelvoktatói diplomával is rendelkezik, ők az elsők, akik ezen a területen diplomáztak.
– Az elmúlt években megkezdődtek a nyelvészeti célú jelnyelvi kutatások is az MTA Nyelvtudományi Intézetében Bartha Csilla vezetésével, amely a magyar jelnyelv tudományos igényű leírásával a siket közösség jelnyelvhasználatának feltérképezésével, nyelvi helyzetének vizsgálatával is elősegítette ezt a folyamatot. Hatalmas szakmai előrelépés volt, amikor már nyelvész végzettségű siket személyek is bekapcsolódtak a kutatásokba – tették hozzá a szakemberek.
A most benyújtott törvénymódosító javaslatról várhatóan még a nyári szünet előtt dönteni fog az Országgyűlés, az eddigi vita során az ellenzéki pártok képviselői is támogatták a tervezett változásokat.
Nemzeti sajátosságok
Minden országnak saját nemzeti jelnyelve van, melyek – ugyanúgy, mint a hangzó nyelvek – önállóan jönnek létre. A magyar jelnyelv a német/osztrák jelnyelvből fejlődött ki, a román jelnyelv pedig a magyarból. Ezek a rendszerek egymástól eltérők, de a nyelv vizualitása miatt két külföldi siket könnyebben megérti egymást közös nyelv nélkül is, mint két külföldi halló személy. A jelnyelvet más nyelvekhez hasonlóan A1-től C1-ig terjedő nemzetközi besorolás szerint szintezik. A magyar jelnyelv saját jelkészlettel és nyelvtani szabályrendszerrel rendelkezik, képes az egyszerű és az összetett, a konkrét és az elvont nyelvi jelenségeket is kifejezni. Megfigyelhetők földrajzi, korosztályi változatai is, és folyamatosan változik. Az egyes nemzetek jelnyelvei mellett mesterségesen létrejött a nemzetközi jelnyelv is (IS), ennek azonban nincs egységes szókészlete vagy nyelvtani rendszere. Ezt a kódrendszert használják például a nemzetközi konferenciákon. (Cs. A.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!