Szerencsére terrorcselekmény vagy annak előkészülte igen ritka hazánkban. A statisztikai adatok szerint évente átlagosan három-öt terrorcselekmény vagy annak előkészülete miatt indul büntetőeljárás Magyarországon. A legtöbb ilyen ügy 2013-ban volt, akkor kilenc esetben kellett eljárniuk a hatóságoknak. Ráadásul rendkívül nehéz a terroristák felderítése, a bűncselekmény bizonyítása.
Ezért is fogalmazott úgy lapunknak Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója, hogy a kecskeméti egyetemistát elfogó Terrorelhárítási Központ tűt keresett és talált meg a szénakazalban.
Idén egy hasonló ügyben már elsőfokú ítélet is született. A vád szerint P. S. tavaly április 23-án reggel felhívta a rendőrség segélyhívó számát, hogy a Covid–19 vírus miatti járványhelyzet ellenére egy angyalföldi szupermarketben túl sok ember tartózkodik, és kérte a rendőrség intézkedését. Aznap délután ismét felhívta a segélyhívót, hogy a reggeli bejelentése óta semmilyen változás nem történt, majd közölte: a rendőrségnek két napja van arra, hogy rendet tegyen, különben „maffiamódszerekkel” ő fog, ami az esetében azt jelentette, hogy bemegy az üzletbe egy Molotov-koktéllal, és megszünteti a kifogásolt helyzetet. A telefonhívás során a vádlott a multinacionális kiskereskedelmi vállalatok járványhelyzet idején tanúsított magatartását kifogásolta, miközben antiszemita jellegű kijelentéseket is tett.
A fenyegetőző férfi közölte, hogy ha a rendőrség nem intézkedik, akkor majd ő zárja be a boltot egy benzinespalackkal. Ezt követően elment az áruházhoz, és annak falára, valamint hirdetőtáblájára alkoholos filccel különböző antiszemita és trágár kifejezéseket írt. Az ötvenéves P. S.-t a bíróság közveszéllyel fenyegetés és rongálás miatt egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, valamint elrendelte korábbi, felfüggesztett szabadságvesztéseinek végrehajtását. Az ügyészség téves minősítés és az ítélet súlyosítása miatt fellebbezett.
Legutóbb múlt héten került rendőrkézre egy terrortámadásra készülő fiatalember. Az eddig nyilvánosságra került adatok szerint a kecskeméti illetőségű, Budapesten tanuló V. Kende „európai jelentőségű” robbantást tervezett több budapesti, illetve magyarországi tömegrendezvényen, elsőként a napokban kezdődő labdarúgó Eb budapesti helyszínén.
Ehhez csőbombakészítésről értekezett iszlamista mudzsahedinekkel az interneten, akik feleskették az Iszlám Államra. Áttért az iszlám hitre, de annak az öngyilkosságig elmenő ultraradikális szárnyát választotta, vélhetően vahabita vagy szalafista behatásra. Csőbombaalkatrészeket is vásárolt, illetve tervezte, hogy tömegbe hajt autóval. A Btk. szerinti megfogalmazás azon része illik rá, amely a lakosság megfélemlítéséről, illetve az alkotmányos rend megzavarásáról szól. V. Kende követelést nem fogalmazott meg, ám az alapos gyanú egyértelmű.
V. Kende tömeggyilkosságra készülhetett
Fotó: Fuszek Gábor / Blikk
A büntetőtörvénykönyv (Btk.) pontosan megfogalmazza, mit ért a jog terrorcselekménynek. Aki abból a célból, hogy állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt tesz, az terrorcselekményt követ el. Akárcsak az, aki ugyanezt teszi azért, hogy a lakosságot megfélemlítse vagy más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja. A terrorcselekmény előkészületének számít a fentiek tervezése, a szükséges felszerelés beszerzése, a logisztika megszervezése is.
