A jó kiállítás ma már önmagában kevés, igazi közösségi tér kell a látogatóknak

A jó kiállítás ma már önmagában kevés – vélekedik Vizi Katalin, az idén húszéves MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ ügyvezető igazgatója. Az intézményt vezető szakembert újabb öt évre választották meg, pályázatában pedig a társadalmi nyitottság növelését, a művészeti edukáció fejlesztését és a gazdasági stabilitás javítását tűzte ki célul. A következő ciklusban azonban nemcsak új kiállításokat tervez: arról is határozott elképzelése van, hogyan válhat a MODEM a város meghatározó közösségi terévé.

Vizi Katalin újabb öt évig folytathatja azt a munkát, amit az idén húszéves MODEM-ben elkezdett. Fotó: Vígh Levente Forrás: MODEM

Fotó: MODEM Facebook

Fókuszban a nevelés

Vizi Katalin legalább ennyire fontosnak tartja a vizuális nevelést is. – Az alaptantervből hiányzik az önálló művészettörténet-oktatás, ezért sok fiatal úgy válik felnőtté, hogy alig találkozik képzőművészettel. Ha nem hallanak eleget képzőművészekről, művészeti irányzatokról, akkor végképp elveszítjük a társadalmi bázisunk egy jelentős százalékát – világít rá a feladat jelentőségére, de ennek az ellensúlyozására is vannak már kész tervek. Például egy ötrészes edukációs kiállítássorozat, amely digitális és interaktív eszközökkel segítené a művészettörténet megismerését. 

A kiállítások alapját az Antal–Lusztig-gyűjtemény műtárgyai adják majd, a koncepción pedig kurátorok, pedagógusok, művészetpedagógusok és digitális tartalomfejlesztők dolgoznak együtt – az első tárlatot várhatóan jövő szeptemberben mutatják be. 

A legkisebbeket viszont már most is várja a Ringató program, a családokat feladatlapok és játékok segítik a kiállítások felfedezésében, a Debreceni Egyetemen pedig 2022 óta szabadon választható kurzuson ismertetik meg a hallgatókkal a kortárs művészetet. Az új edukációs kiállítássorozat is ezekre a kezdeményezésekre épül majd tovább. A beszélgetés során szóba került a kortárs művészet befogadásának nehézsége is: Vizi Katalin szerint a klasszikus mesterekhez azért könnyebb kapcsolódni, mert a legtöbb ember már találkozott velük történelem- vagy irodalomórán. – Egy Munkácsy-festmény láttán sokaknak ismerős élményük támad, míg a kortárs művészet esetében ezek a kapaszkodók hiányoznak – jegyzi meg az igazgató. A klaszikusok ismerete pedig nyilvánvaló előny a kortársak értelmezésében is.

Ma már a telefonunkkal van a legszorosabb kapcsolatunk, erre a MODEM-nek is reagálnia kell. Fotó: MODEM Facebook

A digitaizáció kihívásai

A digitális kultúrafogyasztás térnyerése ugyanakkor új feladatokat is ad a múzeumoknak, és az igazgató szerint ma már elengedhetetlen, hogy egy intézmény ne csupán a fizikai térben legyen jelen. – Egy kicsit elszakadtunk a fizikai terektől, vagy legalábbis megváltozott a vele való viszonyunk. Erre muszáj reagálni. Az embereknek ma a telefonjukkal van a legszorosabb kapcsolatuk, így ott is jelen kell lennünk. 

Nemcsak hirdetések vagy programajánlók tekintetében, hanem egyszerűen ott is kell tudni tartalmat, információt, valamilyen ingert adni – mondja. 

A pandémia után az újranyitott kiállításokat, a zárásukhoz közeledve pedig virtuálisan bejárhatóvá tették, hogy az online térben is megmaradjon az örökkévalóságnak, és bár szerinte semmi sem pótolja az eredeti műtárgyakkal való személyes találkozást, a digitális jelenlétet ma már nem lehet megkerülni.

Fotó: MODEM Facebook

Jövő és múlt

A következő öt év viszont nemcsak szakmai, hanem gazdasági kihívásokat is tartogat. Bár a látogatószám és a jegybevétel is emelkedett, Vizi Katalin szerint ez még mindig messze elmarad az intézmény működtetésének költségeitől. Ezért szeretnék létrehozni a MODEM Kört, egy olyan támogatói és baráti közösséget, amely nemcsak a művészet finanszírozását segítheti, hanem találkozási pontot is jelenthet a Debrecenben működő vállalkozásoknak. 

Az elképzelés szerint a MODEM kulturális hubként is működhetne, ahol a cégek kapcsolatokat építhetnek egymással és a város kulturális életével – és itt ismét oda lyukadunk ki, hogy a MODEM nemcsak egy kiállítótér, hanem közösségi tér és impozáns találkozási pont is.

Amikor 2021-ben átvette az MODEM vezetését, Vizi Katalin elsősorban kiállításokban gondolkodott: abban, hogy milyen típusú tárlatokkal lehetne új közönségeket megszólítani, és hogyan lehetne láthatóbbá tenni a kortárs művészet. Akkoriban azt tapasztalta, hogy az intézmény nincs jelen eléggé a kulturális fogyasztók mindennapjaiban, ezen pedig mindenképpen változtatni szeretett volna. – Új online felületeket indítottunk, felpörgettük az Instagramot, elkezdtünk dolgozni egy új, informatív és felhasználóbarát honlapon, nagyságrendekkel több pénzt fordítottunk a kommunikációra. Nagyon sok teendőnk volt ezzel – sorolja a fejlesztéseket az igazgató, akinek akkoriban nemcsak az intézmény működését és a munkatársakat kellett megismernie, hanem Debrecent, a város kulturális rendszerét és annak kapcsolódásait is. – Igazság szerint azt hiszem, hogy azért is nagyon más típusú ez a pályázat, amivel most indultam, mert már sokkal jobban látom, hogy mi az én feladatom, mik a hiányosságaink és mik a lehetőségek, mint öt évvel ezelőtt.

Vizi Katalin művészettörténész végzettségű, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanult, mesterszakos diplomáját pedig az ELTE-n szerezte. Már egyetemi évei alatt is világos volt számára, hogy nem a klasszikus kutatói pálya vonzza, hanem inkább a művészeti intézmények működtetése, a szervezés és a közönségkapcsolatok világa. Pályája elején galériákban dolgozott, ahol megtapasztalta a kiállításszervezés, a kiadványkészítés és a műkereskedelem működését. Külföldi vásárokon is részt vett, amelyek szerinte különösen sokat tanítottak neki arról, hogyan lehet gyorsan felismerni egy-egy látogató érdeklődését és igényeit. Ezt követően a Várkert Bazár és a Duna között található, Ybl Miklós tervei alapján készült egykori vízházból kialakított kiállítótér művészeti vezetője lett. Később a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményének létrehozásában is részt vett koordinátorként, öt évvel ezelőtt innen kereste meg a debreceni városvezetés, amikor a MODEM élén vezetőváltás előtt álltak.

Szilágyi Lenke werkfotói Hajdu Szabolcs Délibáb című filmjének forgatásáról (C. n. 1–5.). Fotó: MODEM

MODEM 20

A MODEM húszéves jubileumához kapcsolódó kiállításról szólva Vizi Katalin még elárulja, hogy ezúttal is a közösségi bevonás elvét akarták érvényesíteni. – A jubileumi tárlat különlegessége, hogy nem egyetlen kurátor válogatja össze az anyagot, hanem azok a partnerek kapnak kurátori szerepet, akik az elmúlt két évtizedben fontos szereplői voltak a MODEM történetének. Kiválasztottunk húsz olyan partnert, intézményt és személyt, akikkel az elmúlt két évtizedben emlékezetes projekteket valósítottunk meg. Ők kiválasztottak a MODEM gyűjteményéből egy számukra fontos műtárgyat, és rövid személyes szövegben mesélik el, hogy miért éppen arra az alkotásra esett a választásuk – világosít fel az újraválasztott intézményvezető, hozzátéve, hogy a magánszemélyek között megtaláljuk a MODEM bérleteseit is. – Éppen ettől lesz különleges a tárlat: a kiválasztott művekhez nem pusztán szakmai, hanem személyes történetek és meglátások társulnak. – A projekt egy korábbi közösségi kezdeményezés tapasztalataira épül, amikor a MODEM a szentendrei Ferenczy Múzeum Centrummal közös pedagógiai programban civileket vont be: arra kérték őket, hogy hozzák el kedvenc tárgyaikat, amelyeket aztán kiállítási helyzetben mutattak be. A résztvevők munkáját ugyanúgy kísérte kurátori koncepció, látványterv és kiállítási kommunikáció, mintha egy professzionális tárlatról lett volna szó. Vizi Katalin szerint ez a bevonódásra építő struktúra jelenik meg most a jubileumi kiállításban is. A cél nem az, hogy a MODEM munkatársai mondják meg, mit kell látni egy tárlaton, hanem hogy a különböző közösségek partnerek a saját nézőpontjukon keresztül kapcsolódjanak az intézmény gyűjteményéhez.