Hónapok óta támadja a babaváró hitelt az Európai Bizottság

Hamis következtetésekkel, a tények elferdítésével próbálta tagadni, álhírnek beállítani az Index internetes portál a Magyar Nemzet szombati számában megjelent információt, miszerint az Európai Bizottság a szakmai egyeztetések során kifogásokat fogalmazott meg a babaváró támogatással kapcsolatban. Összeállításunkban bemutatjuk a magyar kormányzat és az uniós testület szakmai megbeszéléseinek részleteit, a bizottság kifogásait, amelyek egyértelműen igazolják a Magyar Nemzet által már közölteket, egyben cáfolják az ellenzéki sajtóban megjelenteket.

Egyetlen hazánkban élő család jövőjéről sem dönthetnek szakmainak álcázott kifogásokkal Fotó: Mirkó István

A bizottság azonban nem adta előzetes jóváhagyását a program elindításához, hiányzik az úgynevezett megerősítő levél. Ha ez nincs, az a bankok számára visszatartó tényező, magyarul akadályozza a program elindulását. Az unió mostani aggályai annak fényében is felvetnek kérdéseket, hogy korábban a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok kapcsán nem fogalmaztak meg semmilyen kifogást.

Dokumentumok, jegyzőkönyvek és telekonferenciákon rögzített beszélgetések igazolják, hogy a bizottság kifogásokat emelt a babaváró támogatás megvalósítása ellen. A magyar kormány február 27. óta egyeztet a bizottsággal, de két és fél hónap alatt sem kapta meg a bizottság előzetes jóváhagyását.

Az egyeztetéseknek eddig négy fordulója volt február 27. és május 3. között. A lapunk birtokába került dokumentumból világosan kiderül, hogy milyen pontokat tartanak aggályosnak az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának szakértői. Az első egyeztetéskor a bizottság a február 27-i válaszában úgy fogalmazott: a bankok szintjén akkor tekinti kizárhatónak az állami támogatást, ha a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény(eke)t versenyeztetés útján választják ki. Szerintük a százszázalékos kamattámogatás és kezességvállalás visszafogná a ­piaci versengést az ügyfelekért.

Továbbá a konstrukció igénybevételéhez szabott, az ügyfelek által viselendő költségek rögzítése sem ösztönözné a programban részt vevő hitelezőket, hogy minél kedvezőbb ajánlatokkal igyekezzenek az érintetteket meggyőzni. A magyar állam azzal érvel, hogy az említett korlátok nem állnak fenn.

Ha az Európai Bizottságon múlna, ellehetetlenülne a gyermekvállalást ösztönző program
Fotó: MTI/Oláh Tibor

Egyrészt a maximális kamattól lefelé eltérhet a bank, vagyis van tér a versenyre, továbbá nem jut senki versenyelőnyhöz, mivel a programban való részvétel minden piaci szereplő számára adott lehetőség. A bizottság azonban inkább azt szorgalmazza, hogy a lehető legélénkebb banki verseny biztosítása érdekében a kamattámogatás és a kezességvállalás is álljon meg 80 százaléknál. Ezeket a kifogásokat, illetve javaslatokat a következő, április 12-i telefonbeszélgetés, majd egy április 24-i szakértői telefonkonferencia során vetették fel az uniós bürokraták.

Később, a május 3-i egyeztetésen a bizottság szakértői többek között azt a lehetőséget is aggályosnak találták, hogy egy nyílt versenyeljárás eredményeként válasszák ki a babaváró támogatást terjeszteni jogosult hitelintézetet, amiben csak a nyertes forgalmazhatná a terméket. Ezzel az adott hitelintézet „kimazsolázhatná” az ügyfeleket, ráadásul nehéz megítélni, hogy az igénylők milyen hitelportfóliót képeznének, mivel még nem könnyen becsülhető meg a felvevők összetétele. Így a bizottság szerint egy nyílt versenyeljárás eredményeként kialakuló árnál sem látható garantáltnak, hogy a nyertes ár piaci lesz.

Mint az a Magyar Nemzet birtokába került egyeztetési anyagokból kiderül, mindez egy olyan háttérfolyamat volt, amelynek során szakértők beszéltek szakértőkkel. Az itt megosztott vélemények, álláspontok a tapasztalatok alapján a bizottság oldaláról a hivatalos eljárásokban később megfogalmazott álláspontokat jól tükrözik. Erre utalva közölte a bizottsági képviselet, hogy hivatalos vizsgálat nem zajlik.

A Magyar Bankszövetség sem egy zajló, hanem egy esetlegesen a jövőben induló vizsgálattól tartott, mivel ha ebben rájuk nézve kedvezőtlen döntés születhetne, vissza kellene fizetniük a támogatási összegeket, ez pedig a piaci szereplőket eltántoríthatja attól, hogy részt vegyenek a programban. Az ügy tehát még nem rendezett, annyit tudni, hogy a bizottság egy érdekelt panasza esetén köteles lenne eljárni, érdekelt fél pedig lehet például bármelyik pénzpiaci szereplő.

A bizottság hajlandó lenne a megerősítő levelet kiadni, amennyiben a felvetett 80 százalékos megoldást átvenné a kormány. Ez vélhetően a piaci szereplőknek megadná a biztosítékot, ám ez a módosítás a program alapvető újragondolását igényelné.

A kormány ragaszkodik a támogatás július elsejei elindításához

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Brüsszelnek a programmal kapcsolatban elsősorban versenyjogi felvetései vannak, de valójában ez egy jogi köntösbe bújtatott támadás a magyar családtámogatási rendszer ellen. A jogi kötözködés a kettős mérce sokadik bizonyítéka, mert úgy finanszíroznak Brüsszelből több tízezer migránskártyát, hogy az alapvető biztonsági szempontok sem érvényesülnek. Ezzel szemben a gyermekvállalást segítő lépéseket megpróbálják elkaszálni, ami teljes nonszensz. A kormány ragaszkodik a program július elsejei elindításához.

Hollik István kormányszóvivő: Az Európai Bizottság az előzetes egyeztetések során kifogásolta a babaváró támogatást, és nem hagyta azt jóvá. Az előzetes egyeztetésért az Európai Bizottság versenyjogi főosztálya felelt, alaptalanok tehát azok az állítások, hogy a testület nem kifogásolta a babaváró támogatást. A testület versenyjogi kifogá­sait az egyeztetési jegyzőkönyvek is bizonyítják. A kormány ezért szükség esetén nyilvánosságra hozza azokat, és továbbra is ragaszkodik a babaváró támogatás július 1-jei bevezetéséhez.