Alapjaiban kell átalakítani az egészségügyi intézmények, azon belül is a kórházak finanszírozását – véli a Magyar Kórházszövetség új elnöke. Ficzere Andrea, akit a kórházigazgatók szakmai szervezete tegnapi tisztújító közgyűlésén választott meg, azt mondja: az lenne a legjobb, ha az egészségbiztosító nem intézményt, hanem beteget, illetve betegséget finanszírozna.
Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy bizonyos intézmények túlterheltek, ám egy meghatározott számú beteg után már nem vagy csak részben kapják meg az ellátásért járó, a valós költségeket egyébként sem mindig fedező finanszírozást.

Fotó: Teknős Miklós
Ez ugyanúgy növeli az eladósodottságukat, mint az a másik, főként a fővárosi kórházakat sújtó tendencia, hogy a munkaerőhiány miatt nagyon sok helyen már csak bérnővérekkel, -műtősnőkkel és -orvosokkal tudják biztosítani a folyamatos betegellátást.
Ficzere Andrea szerint ez a két tényező is azt mutatja, hogy az Állami Számvevőszéknek sokkal árnyaltabban kellene néznie a kórházak működését, ugyanakkor – mint fogalmazott – azt sem szabad letagadni, hogy vannak olyan intézmények, amelyekben „bizonyos okok miatt a folyamatok egy része nem kellően szabályozott”.
Rámutatott azonban, hogy a kórházak többségében nem egyedi hibákról, szabálytalanságokról van szó, hanem rendszerszintű problémákról, amelyeket rendszerszinten kell kezelni.
Az elnök megerősítette, hogy miként évekkel ezelőtt maguk is kimondták, most is úgy gondolják: egy Magyarország méretű országban nincs szükség ennyi aktív ellátást nyújtó kórházra.
A világon mindenhol megfigyelhető, hogy a prevenció és az utógondozás irányába erősítik az egészségügyi ellátórendszert, hiszen mindig az aktív kórházi ellátás a legdrágább, pláne ha indokolatlanul fekszik bent a beteg.
Készülnünk kell a jövőre, arra, hogy a jövő kórházában csak a súlyos, komplikált betegségeket és a politraumatizált eseteket fogják majd ellátni, az összes többit kis kórházakban vagy a szakrendelőkben és az alapellátásban – állítja.
– A nagy szakmákat központosítani kell, a kórházak egy részét meg kell hagyni aktív ellátást nyújtó intézménynek, egy másik részét rehabilitációs, krónikus, illetve hospice-ellátóhellyé szükséges alakítani. Ezáltal nem szűnnének meg munkahelyek, a betegek pedig valóban biztonságban lennének.