Több mint százezer diplomát állítottak ki az egyetemek az elmúlt hetekben olyan fiatalok számára, akik sikeresen befejezték felsőoktatási tanulmányaikat, ám a végzés feltételéül szabott nyelvvizsgát valamiért nem tették le. A kedvezményesen megítélt oklevelet 81 ezer volt hallgató már át is vette – írtuk meg tegnap. Kérdésünkre azóta az Oktatási Hivatal elárulta, hogy a legtöbb kedvezményes diplomát a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem bocsátja ki.
Kapukat nyit meg
Hozzátették: általánosságban az a szabály, hogy a diplomákat harminc napon belül kell kiállítani, de a folyamat ennél hosszabb időt is igénybe vehet. – Az oklevél közokirat és biztonsági okmány, ezért az intézményeknek a volt hallgatók törzsadatai is ellenőrizniük kell. Az ellenőrzés az elektronikus tanulmányi rendszerekben már könnyebben végezhető, de a most oklevélkiadásban érintettek egy része 2006 előtt záróvizsgázott, így esetükben még papíralapú nyilvántartás volt. A törzslapokat elő kell keresni, majd az oklevél kiállításának adatait rögzíteni kell – magyarázták az adminisztráció menetét.
Az intézkedés azokat érinti, akik már augusztus 15-ig, tehát a jövő hét végéig tesznek záróvizsgát. Noha a régebben abszolváltak zöme valószínűleg diploma híján is elhelyezkedett már, az oklevelek utólagos átvétele új kapukat nyit meg mindenki előtt. Diploma birtokában sokan néznek majd jobban fizető állás után, hiszen köztudott, hogy a juttatások felsőfokú végzettséggel a legmagasabbak.
A több ezer állásajánlatot kínáló Workania statisztikái szerint ráadásul az elmúlt évben tovább javult a diplomások munkaerőpiaci helyzete. Míg 2019-ben százezres bérkülönbséget emlegettek, most már inkább 160-180 ezer forinttal vihetnek haza több pénzt a felsőoktatási végzettségűek, mint a középfokú bizonyítványt szerzők. Motesicky Tamás, a cég munkatársa azt mondta lapunknak: jelenleg főiskolai diplomával átlagosan 514 ezer forintos, egyetemi végzettséggel pedig 541 ezer forintos bruttó fizetésről számoltak be a munkavállalóik.
Általános elvárás
Ez 45, illetve 53 százalékkal magasabb azok bérénél, akik az érettségi megszerzésekor leálltak a tanulással. Motesicky Tamás hozzátette, az OKJ-s végzettség átlagosan 356 ezer forintot ér ma a munkaerőpiacon, tehát nagyjából azonos a megbecsültsége az érettségivel, ehhez képest a középiskolát érettségi nélkül befejezők bére csak 310 ezer bruttó körül mozog, viszont még ők is mintegy 35 ezer forinttal többet tudnak zsebre tenni azoknál, akik csak az alapfokú végzettségig jutottak. A legtöbb pénz, bruttó 664 ezer forint a posztgraduális végzettséggel rendelkezőknek jár, nem fér kétség tehát ahhoz, hogy a továbbtanulás mindenképp kifizetődő.
A nyelvtanulásról ugyanakkor nem szabad lemondani, akkor sem, ha most a kormány eltekint ettől a követelménytől – figyelmeztet a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. Rozgonyi Zoltán szerint egy felsőfokú végzettségű szakembernek ma mindenképpen szüksége van legalább egy idegen nyelv gyakorlatban használható ismeretére. – Józan eszével mindenki tudja, hogy az az ismeret- és készséganyag, amivel az egyetemről kilépve rendelkezünk, rendszerint a munka önálló megkezdésére se elég. A tanulmányok vége a valódi tanulás kezdete, amin a nyelvismeret teljes hiánya az első súlyos és jobbára elég gyors buktató lesz – fogalmazott. A szakember szerint a kicsit is tanult polgárok számára már kétszáz éve sem volt kérdéses, hogy a magyaron kívül más nyelvre is szükség van. Ez az ország jövőjét majdan meghatározó réteg körében már évszázadok óta általános elvárás.
Főiskola vagy egyetem után átlagosan félmillió forintos bruttó fizetésre lehet számítani
Fotó: Kurucz Árpád
Válságokból okulva
– Ha a 2008-as pénzügyi válság, a 2015-ös menekültválság és az idei járvány valamire megtanított minket, akkor arra biztosan, hogy élet- és munkakörülményeink sokfélék lehetnek, de garantáltan nem állandók. Nem lángésznek, hanem realistának kell lenni ahhoz, hogy tudjuk, ez a fajta kiszámíthatatlanság sokkal jellemzőbb lesz a következő évtizedekre, mint a gulyáskommunizmus langyos és látszólagos állandósága. Ezt pedig nem nehéz lefordítani a túléléshez feltétlenül szükséges készségekre: elemző információszerzési és -feldolgozási készségekre, valamint rugalmas, bármilyen irányba továbbfejleszthető informatikai alapismeretekre van szükség, és mindkettőhöz nélkülözhetetlen, hogy egy vagy több idegen nyelvvel boldoguljunk – hangsúlyozta Rozgonyi Zoltán, aki emlékeztet: az elmúlt tíz évben közel állandó elvárás volt, hogy a továbbtanulni készülő fiatalok eljussanak a B2 nyelvi szint környékére. A felvételi követelmény törlése és a mostani könnyítés fényében viszont szerinte a kormány adós a világos iránymutatással: milyen szerepet szán az idegen nyelveknek a köz- és felsőoktatásban, tulajdonképpen a társadalom életében.
