Jelentős bérelőnnyel jár a diploma

Értékes diplomákkal gazdagodnak a fiatalok a gazdaságvédelmi akcióterv keretében, a legtöbb nyelvvizsga nélkül kiadott oklevelet ugyanis a legnívósabb intézmények, a debreceni, a pécsi, a szegedi egyetem, valamint az ELTE bocsátja ki – értesült lapunk. A fizetési adatok szerint a diploma egyre nagyobb bérelőnyt jelent a munkavállalóknak, jelenleg 160-180 ezer forinttal keresnek többet a felsőoktatásban végzettek, mint akik csak az érettségiig jutottak. A nyelvtudás hiánya azonban súlyos buktató lehet, szakemberek szerint az ország jövőjét meghatározó réteg körében nem lehet kérdés, hogy legalább egy idegen nyelv használható ismerete elengedhetetlen.

Főiskola vagy egyetem után átlagosan félmillió forintos bruttó fizetésre lehet számítani Fotó: Kurucz Árpád

Általános elvárás

Ez 45, illetve 53 százalékkal magasabb azok bérénél, akik az érettségi megszerzésekor leálltak a tanulással. Motesicky Tamás hozzátette, az OKJ-s végzettség átlagosan 356 ezer forintot ér ma a munkaerőpiacon, tehát nagyjából azonos a megbecsültsége az érettségivel, ehhez képest a középiskolát érettségi nélkül befejezők bére csak 310 ezer bruttó körül mozog, viszont még ők is mintegy 35 ezer forinttal többet tudnak zsebre tenni azoknál, akik csak az alapfokú végzettségig jutottak. A legtöbb pénz, bruttó 664 ezer forint a posztgraduális végzettséggel rendelkezőknek jár, nem fér kétség tehát ahhoz, hogy a továbbtanulás mindenképp kifizetődő.

A nyelvtanulásról ugyanakkor nem szabad lemondani, akkor sem, ha most a kormány eltekint ettől a követelménytől – figyelmeztet a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. Rozgonyi Zoltán szerint egy felsőfokú végzettségű szakembernek ma mindenképpen szüksége van legalább egy idegen nyelv gyakorlatban használható ismeretére. – Józan eszével mindenki tudja, hogy az az ismeret- és készséganyag, amivel az egyetemről kilépve rendelkezünk, rendszerint a munka önálló megkezdésére se elég. A tanulmányok vége a valódi tanulás kezdete, amin a nyelvismeret teljes hiánya az első súlyos és jobbára elég gyors buktató lesz – fogalmazott. A szakember szerint a kicsit is tanult polgárok számára már kétszáz éve sem volt kérdéses, hogy a magyaron kívül más nyelvre is szükség van. Ez az ország jövőjét majdan meghatározó réteg körében már évszázadok óta általános elvárás.

Főiskola vagy egyetem után átlagosan félmillió forintos bruttó fizetésre lehet számítani
Fotó: Kurucz Árpád

Válságokból okulva

– Ha a 2008-as pénzügyi válság, a 2015-ös menekültválság és az idei járvány valamire megtanított minket, akkor arra biztosan, hogy élet- és munkakörülményeink sokfélék lehetnek, de garantáltan nem állandók. Nem lángésznek, hanem realistának kell lenni ahhoz, hogy tudjuk, ez a fajta kiszámíthatatlanság sokkal jellemzőbb lesz a következő évtizedekre, mint a gulyáskommunizmus langyos és látszólagos állandósága. Ezt pedig nem nehéz lefordítani a túléléshez feltétlenül szükséges készségekre: elemző információszerzési és -feldolgozási készségekre, valamint rugalmas, bármilyen irányba továbbfejleszthető informatikai alapismeretekre van szükség, és mindkettőhöz nélkülözhetetlen, hogy egy vagy több idegen nyelvvel boldoguljunk – hangsúlyozta Rozgonyi Zoltán, aki emlékeztet: az elmúlt tíz évben közel állandó elvárás volt, hogy a továbbtanulni készülő fiatalok eljussanak a B2 nyelvi szint környékére. A felvételi követelmény törlése és a mostani könnyítés fényében viszont szerinte a kormány adós a világos iránymutatással: milyen szerepet szán az idegen nyelveknek a köz- és felsőoktatásban, tulajdonképpen a társadalom életében.