Lekerültünk az öngyilkossági statisztikák éléről

Az öngyilkossági statisztikákban hosszú ideig az elsők között szerepelt hazánk, ám a legutóbbi adatok azt mutatják: világszinten már nincs az első tízben, illetve az európai országok között az első háromban Magyarország. Az öngyilkosság megelőzésének világnapján fontos hír ez, és a pszichiáterek is óriási eredménynek tartják, ugyanakkor úgy vélik: további intézkedésekkel sok életet meg lehetne még menteni.

Sokaknak a terápia is nagy segítség lehet Fotó: Mirkó István

Az Országos Pszichiátriai Intézet (OPNI) megszüntetése és ezzel a pszichiátriai ellátórendszer szétzilálása miatti, 2006-tól 2010-ig tartó stagnálást leszámítva a 80-as évektől csökkent Magyarországon az öngyilkosságok száma.

Az OPNI utódja, az Országos Pszichiát­riai és Addiktológiai Intézet igazgatója, Németh Attila egy szakmai tanácskozáson elmondta: míg százezer emberből 1984-ben 46 vetett véget önkezével az életének, mára ez a szám 17-re csökkent. Másképpen: tizenöt éve 4911, 2017-ben 1634, 2018-ban pedig 1656 honfitársunk lett öngyilkos. A nemek arányában nincs változás: háromszor-négyszer annyi férfi teszi ezt meg, mint ahány nő.

Sokaknak a terápia is nagy segítség lehet
Fotó: Mirkó István

A csökkenés az Európai Unióban nálunk a legjelentősebb, igaz, az utóbbi egy évben ez a tendencia megtorpant, bár – tette hozzá Rihmer Zoltán pszichiáter, a téma szakértője – általános szabály, hogy egy beavatkozás hatása annál nagyobb, minél kórosabb az alapállapot.

Márpedig Magyarország évtizedeken át dobogós helyen állt az öngyilkosok arányát tekintve, ám a WHO legutóbbi, 2018-as statisztikái szerint az európai országok között már nincs az első háromban, világszinten pedig az első tízben (a világranglistát Litvánia vezeti, ahol százezer emberből 31,9 lett öngyilkos tavaly, a második Oroszország, ahol 31). A csökkenés látványos, de még fokozható, rövid távon a pszichiátriai ellátás javításával, illetve az antidepresszánsok fokozott használatával – mondta Rihmer Zoltán.

Az öngyilkossághoz vezető okok között ugyanis a depresszió az elsődleges, a kezeletlen depresszióban 15, a kezeltek három százaléka öli meg magát, aminek az az oka, hogy miként a szervi betegségek mindegyikéből, ebből sem lehet mindenkit kigyógyítani – magyarázta Németh Attila, aki kiemelte: mindenképpen fontos lenne elérni, hogy mindenki szedjen gyógyszert, akinek az állapota ezt indokolja.

A depresszióhoz társulhat szenvedélybetegség, elsősorban alkoholizmus, az okok között fellelhető kezdődő skizofrénia, ahogyan az is előfordul, hogy valaki átesik egy akut pszichotikus állapoton, abból kijön, de addigra elveszít mindent, és elkeseredésében követ el öngyilkosságot. Ez azonban nem több mint az esetek öt százaléka, ahogyan nagyjából ekkora az arányuk azoknak, akik valamilyen párkapcsolati-családi krízis vagy anyagi probléma miatt, illetve azért fordulnak önmaguk ellen, mert gyógyíthatatlan betegek.

Németh Attila arról is beszélt, hogy a 20 év alattiaknál és a 60 éven felülieknél nem sikerült még áttörést elérni, és ezt mindenképpen jelzésértékűnek kell tekinteni. Úgy vélte: az időseknél komplex fellépésre lenne szükség, az ő esetükben ugyanis csak az egyik faktor a depresszió, hiszen itt már komolyabb és/vagy állandósult testi betegségek, korlátozottságok is megjelennek, nem beszélve az ezzel járó kiszolgáltatottságról, reménytelenségérzésről, valamint nagyon sok esetben az egyedüllétről és izoláltságról.

Az országos intézet főigazgatója emlékeztetett: az öt nemzeti egészségügyi program részeként elkészült a nemzeti mentális egészségprogram, amelyet „élesítve”, a szakma által javasolt és részletesen kidolgozott lépésekkel tovább csökkenthető az öngyilkossági ráta.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123-as vagy 06-80/820-111-es telefonszámot!