Egyre életszerűtlenebb elvárások látnak napvilágot Brüsszelben arról, hogy milyen feltételekhez kötnék az európai uniós kohéziós források kifizetését. Az EU Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament csak néhány napja jutott ideiglenes megállapodásra arról, hogy jogállamisági feltételekhez kössék a kohéziós támogatások kifizetését, ám a tagállamok által egységesen még nem elfogadott elképzelést máris szélsőséges elemekkel egészítenék ki. Helena Dalli egyenlőségi biztos ugyanis azzal az elképzeléssel állt elő a minap, hogy
az LMBTQ-jogok „tiszteletét” is az uniós támogatások lehívhatóságának a feltételévé tennék.
A máltai politikus a Politico.eu nevű portálnak nyilatkozva beszélt arról, hogy ezt a kitételt alkalmasnak tartja azoknak a tagállamoknak a megregulázására, amelyek nem alkalmazkodnak az uniós értékekhez.
Az Európai Bizottság (EB) asztalán lévő tervezet a következő ciklus költségvetése mellett a pandémia okozta válság gazdaság-helyreállítási alapjaira is vonatkozna.

Dalli azt hangoztatta, hogy az EB felmérése szerint az unió LMBTQ-közösségének 43 százaléka érezte úgy a tavalyi évben, hogy hátrányosan megkülönböztetik, és szerinte ez a tendencia egyre romlik. A Politico.eu felidézte, hogy
már idén is vetettek be szankciókat például Lengyelország ellen – amelyet a politikus az EU leginkább homofób országának tart –
azzal, hogy a jobboldali kormány által irányított állam hat településétől vontak meg olyan EU-s pénzeket, amelyeket azok testvérvárosi program keretében kaptak volna öt- és 25 ezer euró közötti értékben. Dalli szerint a büntetett önkormányzatok kiáltványokat adtak ki a meleg közösség ellen.
Nem meglepő, hogy
a szélsőliberális agendát hirdető politikusnő szorosan kötődik a Soros-hálózathoz.
Dalli az év elején dicsekedett el a Twitter-oldalán, hogy részt vett a Soros-féle Open Society egyik rendezvényén, de a tőzsdespekuláns zászlóshajójának
az Open Society European Policy nevű lobbiszervezete is kilincselt nála három alkalommal
ebben az esztendőben az Alapjogokért Központ kimutatása szerint.
Helena Dalli úgy véli, hogy a rendszerszintű – szerinte még az Európai Bizottságon belül is tapasztalható – rasszizmus kezeléséhez „el kell szakadni a hagyományos gondolkodási sémáktól”. Ez nála azt is jelenti például, hogy sürgeti az egyetemeken a fekete bőrűek szponzorálását, továbbá a gyakornokok felvételénél is „sokszínűbb” döntéseket hozatna.
Sőt az idén kitört amerikai lázongások szobordöntő akcióiról is meglehetősen különös álláspontot fogalmazott meg
egy alkalommal: „A szobrok lehetnek jó műalkotások, azonban ne felejtsük el, hogy ezek egyben saját történelmi örökségünket is képviselik, ezért jó, ha egészséges vita folyik megítélésükről”.
Az egyenlőségi biztos a hazai baloldallal, nevezetesen a Momentummal is jó kapcsolatot ápol,