Nem menekülhet a felelősség elől az SZFE lemondott vezetősége

A lapunk által megkérdezett munkajogász szerint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kedden lemondott vezetőinek továbbra is fennállnak eddigi kötelezettségei, és az ő dolguk helyreállítani az intézmény épületében kialakult jogszerűtlen állapotokat.

A diákok maguk akarnak dönteni arról, kit engednek be az intézmény épületébe Fotó: Teknős Miklós

Tekintettel arra, hogy csakis vállalhatatlan kompromisszumok árán tarthatná fenn az önálló vezetés látszatát, keddi hatállyal kénytelen lemondani vezetői pozíciójáról Upor László rektori feladatokat ellátó rektorhelyettes, Novák Eszter oktatási rektorhelyettes, Németh Gábor rektori tanácsadó, Bagossy László, az SZFE Színházi Intézetének vezetője, Balázs Gábor, az SZFE Film- és Médiaintézetének vezetője, valamint az egyetem szenátusának valamennyi választott tagja – közölte Upor László hétfőn. Aznap éjfélre az intézmény hallgatói elfoglalták az egyetem Vas utcai campusát, mint elmondták: a diákok döntik el, milyen vezetőket, oktatókat engednek be és kiket tartanának távol az intézménytől.

Ez alapján úgy tűnhet, a hallgatók akciója függetleníthető a lemondott vezetőségtől, de a helyzet korántsem ennyire egyszerű.

Az SZFE kuratóriuma hétfői közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetem vezetőinek biztosítaniuk kell az oktatás megkezdését, az épületek, az infrastruktúra biztonságos működését és – különösen a jelenlegi járványhelyzetben – a hallgatók és a dolgozók egészségét. Az SZFE vezetőinek feladata és felelőssége, hogy folytassák munkájukat és biztosítsák az egyetem jogszerű, biztonságos működését.

A lapunk által megkeresett munkajogász ezzel kapcsolatban elmondta: amennyiben az egyetem vezetői a jogviszonyukat szüntették meg, és a munka törvénykönyve szerint voltak foglalkoztatva, a felmondási idő fő szabály szerint harminc nap. Ez idő alatt a foglalkoztatottnak ugyanúgy el kell látnia a feladatait, mint azelőtt. Az SZFE vezetőségének tehát továbbra is fennáll a felelőssége a meghozott döntésekért és az intézmény üzemszerű működtetéséért. Ezalól egyetlen kivétel van: ha az érintettek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt, és ettől eltérő feltételekben állapodnak meg, de a sajtóban megjelent hírek alapján valószínűleg nem ez történt.

Ezért a lemondott vezetés nem tolhatja el magától az egyetemi hallgatók általi lezárása óta történteket, amivel kapcsolatban a szakértő azt is elmondta: az épület elfoglalása büntetőjogi, valamint birtokvédelmi kérdéseket is felvet. Hozzátette: nem jogszerű állapot, hogy belépési jogosultsággal rendelkező személyeket nem engednek bejutni az épületbe, ennek a helyzetnek a helyreállítása pedig a vezetőség kötelezettsége.

A munkajogász sajtóinformációk alapján azt sem tartja kizártnak, hogy a nagy visszhangot kapott felmondások csupán szóbeli módon történtek meg. – Ha valaki szóban felmond, és másnap már nem megy be dolgozni, az egyenértékű egy azonnali hatályú felmondással, amelynek a jogkövetkezményeit onnantól kezdve a munkavállalónak vállalnia kell. Ilyen esetben számíthat arra, hogy a munkáltató beperli, és kártérítéssel valamint sérelemdíjjal is számolhat – mondta.

Szerda délután végül létrejött a kuratórium által szorgalmazott találkozó Vidnyánszky Attila és az egyetem állítólagosan lemondott vezetősége között; a fenntartó kuratórium éppen a kialakult helyzetre, a vírusveszélyre és a tanévkezdésre hivatkozva kérte az egyeztetést. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy az egyetemi vezetőség is észbe kapott időközben saját felelősségét illetően. Kérdés, hogy eddig mire vártak, és hogy ezután hajlandók lesznek-e ellátni jog szerinti kötelezettségeiket.