Hozzátette, a történelmi egyházak létszáma csökken, de az úgynevezett evangéliumi szabadegyházak szerepe és száma nő, ezek pedig az arabajkú őshonos keresztényekkel szemben a cionizmust támogatják.
Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára arról beszélt, hogy Európa identitása ma már keresztény-zsidó-muszlim, Nyugat-Európában ugyanis 43 millió muszlim él. A migrációs hullámmal 2015 óta érkezők tehát csak picike töredékét adják azoknak, akik már itt vannak – emelte ki.
Fischl Vilmos szólt arról is, hogy a keresztények száma nem nő olyan arányban a világon, mint a muszlimoké, ennek pedig az az oka, hogy a keresztények nem merik felvállalni az identitásukat.
Kiss Bertalan, a Miniszterelnökség vallásdiplomáciai főtanácsadója azt mondta, a közel-keleti egyházi vezetők hihetetlenül nyitottak, és pozitív gondolkodásúak. Nem a vérengzésekről és merényletekről beszélnek, hanem folyamatos öröm, remény és béke sugárzik belőlük, és még ebben a helyzetbe is megtalálják a lehetőséget az evangelizációra.
Úgy vélik, hogy az üldöztetés lehetőséget ad a keresztény felekezetek közötti párbeszédre, ugyanis egymással évszázadok óta nem beszélő felekezeteket hoz össze a közös megpróbáltatás – fűzte hozzá.
Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi fejlesztésekért és migrációért felelős vezetője a szervezet Szíriában végzett munkáját mutatta be: Aleppóban az egyetlen egészségügyi központot és mozgó orvosi rendelőt ők üzemeltetik.
Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese a libanoni projektjükről beszélt, amelyben az ottani karitásszal együttműködve bántalmazott háztartási alkalmazottaknak segítenek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!