A büntető törvénykönyv azt, aki emberölés elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik, egy évtől öt évig, aki csalás révén nagyobb kárt okoz, három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti.
Kőrös Gusztáv nem „pályakezdő” a bűnözésben, legutóbb tavaly februárban nyolc év szabadságvesztésre ítélték első fokon csalás miatt a Kaposvári Törvényszéken. Az ítéleti tényállás szerint
a magát államtitkárnak, illetve minisztériumi dolgozónak kiadó Kőrös vezette bűnbanda a rászedett vállalkozóktól 168,5 millió forintot csalt ki. A volt DK-s politikus 2017-ben hierarchikusan felépített, előre leosztott szerepek szerint, összehangoltan működő bűnszervezetet hozott létre, amely tehetős vállalkozóktól jelentős összegeket csalt ki.
A bűnszervezet tagjai jól működő, nagyobb beruházásokat tervező vállalkozókat kutattak fel, akik a cégeik növekvő tőkeigényét uniós pályázati pénzekből akarták kielégíteni. Az elsőfokú ítélet azonban nem mondta ki a bűnszervezet működését.
Az elmúlt héten azonban a fellebbviteli tárgyaláson a vádhatóság indítványozta, hogy a Pécsi Ítélőtábla mondja ki, Kőrösék bűnszervezetben követték el a terhükre rótt bűncselekményt, és ennek megfelelően súlyosítsa az elsőfokú ítéletet.
Kőrös egyébként a solti roma önkormányzat vezetőjeként is ismert volt és a bajai MSZP-s videóhamisítási botrány főszereplőjeként is országos hírnévre tett szert. Ismert, 2013-ban Kőrös egy, a Fidesz választási csalását bizonyítani akaró videót hamisított. A kirobbant botrányba belebukott a videót közzétevő Hvg.hu főszerkesztője és az MSZP kommunikációs főnöke is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!