Vona Gábort 2006 novemberében az utca tette a Jobbik elnökévé

Gyurcsány Ferencet nevezte a magyarság legnagyobb ellenségének Murányi Levente, a Jobbik jelenleg is aktív tagja és egykori alelnöke. A 2006-os őszi eseményekre emlékezve „Gyurcsány elvtárs gazember rendőreiről” beszélt, s szerinte bűnszervezetként működött az MSZP is. A Jobbik több korábbi elnöke is úgy látja, hogy a 2006 őszi brutális rendőrattak elleni tiltakozás kovácsolta össze igazán az akkor még radikális pártot.

Budapest, 2018. április 9. Vona Gábor, a Jobbik elnöke sajtótájékoztatót tart a párt választási eredményváró rendezvényén a budapesti Aquincum Hotelben 2018. április 8-án. Vona Gábor lemond elnöki tisztségérõl. MTI Fotó: Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

– Reggel 9-től este 9-ig ott voltam a Parlament környékén, 2006. október 23-án. Emlékszem, a Bajcsy-Zsilinszky úton kezdtek ránk lőni Gyurcsány elvtárs gazember rendőrei. Ott volt az a göndör, sötétbarna hajú fiú is motoros szerkóban, akinek kilőtték az egyik szemét, borzalmas volt. Sajnos az a bűnszövetkezet, ami akkor MSZP-ként működött, mára kibővült, mert már van DK, Momentum és hasonló sz…r banda. Gyurcsány Ferenc a magyarság legnagyobb ellensége. Ha lett volna benne szemernyi tisztesség, akkor lemondott volna a miniszterelnöki pozíciójáról, és eltűnt volna a szürke semmiben

– fogalmazott lapunknak Murányi Levente. A mai napig a Jobbikban politizáló egykori 1956-os forradalmár – aki korábban hat évig töltött be alelnöki tisztséget a Jobbikban – a pártja hőskoraként emlékszik vissza a 2006-os eseményekre, valamint arra, hogy milyen bajtársias, szoros közösséggé alakult az a Gyurcsány-rendszer elleni tiltakozás eredményeként.

Vona Gábor, a Jobbik volt elnöke
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Vona Gábor, a Jobbik egykori elnöke a Magyar Nemzet kérdésére szintén a 2006 őszi események fontosságát húzta alá pártja életében. – Úgy éreztük, hogy a kormányváltást nem a következő választásokon kell elérni, hanem az utcán kikényszeríteni. Akkor, 2006 novemberében szinte az utcán lettem a Jobbik elnöke – fogalmazott. Azt is hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárdának is – amelyet sokan tévesen rasszista, cigányellenes szervezetnek tartottak – az volt az eredeti célja, hogy erősítse a Gyurcsány-kormánnyal szembeni fellépés szervezettségét.

A Jobbikot egykor szintén elnöklő Sneider Tamás azt emelte ki lapunknak, hogy 2006 őszének a turbulens időszaka után a baloldali vezetés érezhetően igyekezett stigmatizálni a nemzeti jelképek használatát.

– A rendvédelmi szervek érezhetően ki voltak hegyezve ezekre a szimbólumokra. Könnyen igazoltatták az embert, például ha akár csak az autójára felragasztotta a Gyurcsány elleni tiltakozás szimbólumává vált Nagy-Magyarország emblémát. De a baloldali médiában pocskondiázták egyebek mellett az árpádsávos zászlót és a rovásírást is, holott mindkét jelkép a nemzeti hagyományaink szerves részét képezi – sorolta a független országgyűlési képviselő.

A szebb napokat látott Jobbik népszerűsége az őszödi beszéd kiszivárgása, majd a 2006. október 23-i brutális rendőrattakban kulmináló események nyomán nőtt meg jelentősen. A gyurcsányi politika elleni tiltakozás kovácsolta egybe igazán a Jobbik tagságát és szimpatizánsi körét. Mára azonban a Gyurcsány Ferenc vezette szivárványkoalícióban feloldódó Jobbik szinte teljesen elvesztette eredeti identitását.