időjárás 5°C Virgil 2022. november 27.
logo

A dollárbaloldal három hazugságát cáfolta Rákay Philip + videó

Kiút vagy zsákutca? – Az ólommentes benzinről és a kipufogó gázokról

Forrás: Autó-Motor
2021.01.24. 17:45
borítókép

Ha a kipufogó gázok káros anyagtartalmát a mai szint alá akarjuk csökkenteni, akkor vegyi tisztításra van szükség.

Nemesfémek a kipufogóban. Ha a kipufogó gázok káros anyagtartalmát a mai szint alá akarjuk lényegesen csökkenteni, akkor vegyi tisztításra van szükség. E műveletre platina- vagy ródiumkatalizátort használnak, aminek megvan az a nagy előnye, hogy a gázban levő három veszélyes anyagot képes egyidejűleg ártalmatlanná alakítani. A nitrogén-oxidok nitrogénné redukálódnak, a mérgező szén-monoxid szén-dioxiddá alakul, az elégtelen szénhidrogénekből pedig szén-dioxid és víz keletkezik. Elmondható tehát, hogy a katalizátoron keresztül távozó gáz környezetvédelmi szempontból kifogástalan. A nagy probléma ezáltal megoldottnak tekinthető – olvasható az Autó-Motor cikkében.

A katalizátor gyakorlati kivitelezésére évek óta bevált módszerek vannak. A nemesfémet hőálló, igen finom nyílásokat tartalmazó kerámiatest felületére helyezik el. A méhsejtekre emlékeztető kerámiát pedig a kipufogódobban helyezik el. Ha milliószám kellene az autókat katalizátorral felszerelni, akkor meglehetősen sok platinára volna szükség. Megbízható becslések szerint a nemesfémek még évszázadokig elegendőek – mindenesetre tovább, mint amíg a nyersolaj kitart. A felhasználásra kerülő mennyiséget viszont csökkenteni lehet a kiselejtezett kipufogókból visszanyert nemesfémekkel is.

A mérleg egyik serpenyőjébe nagyon jó tulajdonságok kerülnek, és ezért nem véletlen az, hogy a környezetvédők harcolnak a katalizátor mielőbbi bevezetéséért. Ha viszont megnézzük azt is, hogy mi az, ami a mérleg másik oldalát lehúzza, nem kevésbé súlyos ellenérveket találunk. A katalizátor csak akkor működik hatásosan, ha a benzin-levegő keverék aránya pontosan az égéshez kémiailag szükséges arányú, más szóval a légfelesleg tényező, amit a szakemberek lambdával jelölnek, éppen eggyel egyenlő.

Ez pedig a motor működése szempontjából nem mondható kedvezőnek, hiszen a korszerű autók rendkívül kis fogyasztásának az egyik titka az, hogy bizonyos üzemállapotokban igen szegény keverékkel működnek. Gyorsításkor viszont úgy érhető el nagyobb teljesítmény – ami az előzések fürge végrehajtása miatt forgalombiztonsági tényező is –, hogy kicsit dúsabb keveréket állítunk elő. Katalizátor használata esetén ezek a lehetőségek megszűnnek, olyannyira, hogy a kipufogóba egy úgynevezett lambdaszondát kell beépíteni, ami állandóan érzékeli az égéstermékek oxigéntartalmát és ennek megfelelően befolyásolja a keverékképzést.

Kipufogócső (a kép illusztráció)
Fotó: PIXABAY

Ebből nyilvánvalóan következik, hogy eleve olyan berendezésre van szükség, amely elektromos impulzusokkal befolyásolható, tehát kizárólag elektronikus benzinbefecskendezés vagy elektronikus vezérlésű karburátor lehet. A kisebb, egyszerűbb kocsikat a katalizátor aránytalanul megdrágítja, mert az eddig bevált egyszerűbb szerkezetek helyett bonyolult, költséges megoldásokat kell használni.

Ez lenne az igazi?

Ne gondolja senki azt, hogy miután az elég jelentős vételárnövekedést vállalva beépítette a katalizátort a kocsiba, hogy most már tiszta kipufogó gázt ereget az atmoszférába. Nem így van! Az igazi problémák csak most kezdődnek. Mivel a benzin ólomadaléka tönkreteszi a katalizátort, csak ólmozatlan üzemanyagot lehet tankolni. Ennek az oktánszáma természetesen alacsonyabb lesz, bár megfelelően igényes – és drága – technológiával adalékolás nélkül is lehet kopogásálló üzemanyagot gyártani. De ehhez viszont a petrolkémiai iparban tetemes beruházásra lenne szükség. Ha már kellő mennyiségben van ólomtetraetil nélküli benzin, akkor ki kell építeni az ellátó hálózatot. Ez sem lehetetlen, de ez sem olcsó. Ha a természet megmentéséről van szó, akkor nem krajcároskodhatunk, de kérdés, hogy a költségek fejében közelebb kerülünk-e célunkhoz.

A cikk teljes tartalma ide kattintva érhető el.