Batthyány Lajos kormányának igazságügyi minisztere 1865-ben az Angol Királynő Szállodában írta meg híres húsvéti cikkét, amelynek alapján létrejött a kiegyezés a Habsburgokkal. Palkovics Ede, az Angol Királynő tulajdonosa Deák Ferenc étkezési szokásairól is beszámol a szállodájáról szóló, A kiegyezés szülőháza címmel 1898-ban megjelent könyvében.
A már életében a haza bölcsének nevezett politikus reggelihez szívesen evett egy kis füstölt húst vagy szalonnát. Szép időben a szálloda udvarának teraszán kávézva vagy teázva olvasta el az újságokat, majd a parlamenti ülések után a szálloda éttermében költötte el kiadós ebédjét: nemritkán több adag rostélyost vagy beefsteaket.
Szerette a zalai ételeket, a disznótorost, a lecsós pulykamájat és a szálloda specialitását, a sült csirkét paradicsommal.
Ha úgy esett, megfogta a csirkecombot vagy libamellet, és ujjaival helyettesítette a villát.
Estéit is – noha vacsorázni nem szokott – az étteremben töltötte, barátai körében. Mértéket tartott az ivásban, és soha nem fogadott el ebédmeghívásokat. Egyszer tett kivételt, amikor 1869-ben Erzsébet királyné invitálta meg a budai várba. Ezen a lakomán csak a királyi pár volt jelen. Őt ültették az asztalfőre, és kedvenc fogásaival vendégelték meg, amelyeket a fáma szerint a királyné maga főzött…
Az egykor a tiszteletére készített ételek közül ma is népszerű a Deákkuglóf és a mandulás-kávékrémes Deák-torta.
Édességet is gyakran felszolgáltak Deáknak a pesti Angol Királynő Szállodában, ahol agglegényként tizenöt évig bérelt egy szerény kétszobás lakosztályt.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
A Kossuth-kifli, ami nem is kifli – itt az eredeti recept!
A félhold alakú sütemény valójában nem kifli, és az sem biztos, hogy ez volt a jeles politikus kedvence. Lássuk, miért róla nevezték el mégis – olvasható a Mindmegette cikkében.
A sokak kedvenc vasárnapi süteményének számító mandulás finomság Pozsonyból indult hódító útjára. Ebben a városban ülésezett a 19. században az országgyűlés, amelyen Kossuth Lajos két főrendű özvegy – született Révay Anna bárónő és Pongrácz Bóra grófnő – képviseletében vett részt. Neve akkor lett országosan ismert, amikor az 1832–1836. évi ülésszak idején elindította az Országgyűlési Tudósításokat és a levél formában terjesztett kéziratos lapban a reformellenzéket népszerűsítette.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
AZ összes üzletében.
A Tisza Párt egyik legfontosabb háttérembere nem kapott választ ezekre a kérdéseire Magyar volt barátnőjétől.
Több pénz, kevesebb papírmunka.
Az elemzők szerint a gyors építkezés arra utal, hogy a gyártás jelentősen felgyorsulhat.
Ilyet sem látott még.
A Tiszta Párt tavaszi kampányrendezvényein tapasztalt sokezres, vagy akár több tízezres tömegeivel szemben a mostani országjárásukon csupán százas nagyságrendben lézengenek a szimpatizánsok.
A felsőtárkányi polgármester talált rá az eltévedt utazóra.
November 17-én vesztette életét egy harci feladat végrehajtása közben.
Három kérdésben vagyunk kíváncsiak olvasóink véleményére.
Fordulat történt.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
