Batthyány Lajos kormányának igazságügyi minisztere 1865-ben az Angol Királynő Szállodában írta meg híres húsvéti cikkét, amelynek alapján létrejött a kiegyezés a Habsburgokkal. Palkovics Ede, az Angol Királynő tulajdonosa Deák Ferenc étkezési szokásairól is beszámol a szállodájáról szóló, A kiegyezés szülőháza címmel 1898-ban megjelent könyvében.
Fotó: Wikipedia Commons
A már életében a haza bölcsének nevezett politikus reggelihez szívesen evett egy kis füstölt húst vagy szalonnát. Szép időben a szálloda udvarának teraszán kávézva vagy teázva olvasta el az újságokat, majd a parlamenti ülések után a szálloda éttermében költötte el kiadós ebédjét: nemritkán több adag rostélyost vagy beefsteaket.
Szerette a zalai ételeket, a disznótorost, a lecsós pulykamájat és a szálloda specialitását, a sült csirkét paradicsommal.
Ha úgy esett, megfogta a csirkecombot vagy libamellet, és ujjaival helyettesítette a villát.
Fotó: FLICKR
Estéit is – noha vacsorázni nem szokott – az étteremben töltötte, barátai körében. Mértéket tartott az ivásban, és soha nem fogadott el ebédmeghívásokat. Egyszer tett kivételt, amikor 1869-ben Erzsébet királyné invitálta meg a budai várba. Ezen a lakomán csak a királyi pár volt jelen. Őt ültették az asztalfőre, és kedvenc fogásaival vendégelték meg, amelyeket a fáma szerint a királyné maga főzött…
Az egykor a tiszteletére készített ételek közül ma is népszerű a Deákkuglóf és a mandulás-kávékrémes Deák-torta.
Édességet is gyakran felszolgáltak Deáknak a pesti Angol Királynő Szállodában, ahol agglegényként tizenöt évig bérelt egy szerény kétszobás lakosztályt.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
A Kossuth-kifli, ami nem is kifli – itt az eredeti recept!
A félhold alakú sütemény valójában nem kifli, és az sem biztos, hogy ez volt a jeles politikus kedvence. Lássuk, miért róla nevezték el mégis – olvasható a Mindmegette cikkében.
A sokak kedvenc vasárnapi süteményének számító mandulás finomság Pozsonyból indult hódító útjára. Ebben a városban ülésezett a 19. században az országgyűlés, amelyen Kossuth Lajos két főrendű özvegy – született Révay Anna bárónő és Pongrácz Bóra grófnő – képviseletében vett részt. Neve akkor lett országosan ismert, amikor az 1832–1836. évi ülésszak idején elindította az Országgyűlési Tudósításokat és a levél formában terjesztett kéziratos lapban a reformellenzéket népszerűsítette.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
