A tökéletes resztelt máj titka nyolc lépésben

A resztelt jelző a pirítani jelentésű német rösten igéből származik. Ebben rejlik a lényeg: a félórán belül tálalható pörköltszerűséghez a májat tényleg csak pirítani kell, nem szabad párolni.

A máj rendkívül értékes táplálék
Fotó: Pixabay

Lépésről lépésre

Friss borjú-, sertés- vagy baromfimájat használjon. A marháé is puha lesz, ha tejben áztatja egy félórát. Mondjon le a fagyasztott májról, mert a kiolvasztás során kiengedi magából az összes nedvet.

Tisztítsa meg a májat az erektől és a hártyáktól egy hegyes végű, éles késsel. Előtte merítse forró vízbe egy percre, és könnyebb lesz lehártyázni.

Miután megmosta és szárazra törölte, vágja hüvelykujjnyi, 1,5-2 cm vastag csíkokra. Az ennél vékonyabb darabok kiszáradnak.

Alapnak használjon minél több hagymát! Felkockázva dinsztelje szalonnazsíron vagy olajon, amíg szétesik. Akárcsak a pörköltnél, ez adja az isteni szaftot.

Dobja a serpenyőbe a májat, és erős tűzön kevergetve pirítsa pár percig, amíg fehéredni kezd. Nem kell alá vizet önteni, sem lefedni.

A kifehéredett májat ízesítse tetszés szerint borssal, majoránnával, pirospaprikával. Megsózni csak a legvégén vagy a tányéron szabad, mert a só elvonja a nedvességet, és a máj megkeményedik.

Fűszerezés után forgassa át a májat, majd néhány perc múlva emeljen ki lapáttal egy darabot, és vágja félbe. Ha már puha és a közepéből nem folyik véres lé, vegye le a tűzről, mert minél tovább süti, annál keményebb lesz. Vastag aljú edényből azonnal szedje ki, hiszen abban akkor is tovább sül, ha már lekapta a lángról!

Tálalja sós főtt krumplival vagy párolt rizzsel, és kínáljon hozzá céklát vagy más savanyúságot.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

A borítókép illusztráció

Nem is gondolná, hol készítettek először bécsi szeletet

Talán sokan nem tudják, hogy a bécsi szeletnek hívott étel receptje Milánóból érkezett a császárvárosba. Ugyan nem Bécsben született, azonban itt lett az osztrákok nemzeti ételévé, amelyet a Monarchia idején a magyarok is megszerettek.

A rántott hús első leírása egy régi bizánci szakácskönyvben maradt fenn. A Konstantinápolyt ostromló arabok megtanulták a panírozást a helyi szakácsoktól, majd elterjesztették a módszert az uralmuk alá hajtott ibériai félszigeten. Andalúziai módra sütött húst ettek a 16. században Rómát elfoglaló V. Károly német-római császár spanyol zsoldosai is.

Tovább...