Makovecz Imre munkássága a magyar kulturális örökség kiemelkedő szelete
A magyar szellemi és kulturális örökség kiemelkedő szeletét képviseli Makovecz Imre (1935–2011) munkássága – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengerben.
Szijjártó Péter a csaknem ötezer lelkes kisvárosban felavatta a Kossuth-díjas magyar építész stílusában épült, róla elnevezett, 249 millió forint állami támogatással megvalósított, buszpályaudvarként funkcionáló épületet. A tárcavezető beszédében hangsúlyozta: a gyorsan változó világban napról napra váratlan, korábban elképzelhetetlen fejleményekkel találjuk szembe magunkat. Különös kihívások érik az életünket, értékeinket, életmódunkat és „mindent, amiben hittünk és hiszünk” – hangoztatta.
Úgy folytatta, hogy ezek a viharos és alapvető változások rendkívüli mértékben felértékelnek mindent, ami tartást ad és biztonságot nyújt, ami összeköt és felértékeli az örökségünket is.
Szijjártó Péter megfogalmazása szerint a magyarság azért maradt fenn ezer éven keresztül és azért tudja a mostani történelmi kihívásokat sikerrel kezelni, mert miközben nyitottak és befogadóak vagyunk a legújabbra, a legmodernebbre, ugyanakkor ragaszkodunk az örökségünkhöz is. „Ragaszkodunk a vallási, kulturális és történelmi hagyományainkhoz is” – emelte ki.
A külügyminiszter Makovcz Imre munkásságát méltatva arról beszélt, hogy építészeti remekművei magukban foglalják az egész magyar történelmet. A Makovecz-örökségről azt is hangsúlyozta, a magyarok joggal lehetnek büszkék örökségükre.